Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.
azonban a csekély census sem volt egész összegében a püspöké, hanem ebből szorítottak ki némi csekély díjazást az esperes adjunctus és a jegyző számára is. Nevezetesen vízitációk alkalmával a cathedratícum 7a részét a püspököt kisérő esperesnek ítélték oda s még a 2 k részből is levontak 24 dénárt, mellyel a jegyzőt díjazták, A püspöknek és espereseknek ezenkívül még némi szerény díjazásuk a törvénykezéskor fizetett ítéleti díjakból, a büntetéspénzekből és a bizonyítványok kiadásáért jár f ó pecsétdíjakból volt. Beythe kánonai szerint a pereskedő felek fejenként 1 forintot fizettek, A püspök elé szabott Consistoriales Articuli V. pontja szerint a pereskedő ügyfelek „valamelyes tiszteletdíjat" szoktak adni. Az összeg nem volt meghatározva s ezt a törvényszék tagjai „régi szokás szerint" osztották meg, melyet nem ismerünk. Ezen felül a felek a püspöknek néha külön honoráriumot is adtak. Külön rendes fizetésük az espereseknek sem volt. Igen szerényen díjazták a jegyzőt is a 24 dénárral. Jegyzője a kerületnek már a XVI. században is volt, bár a kánonok ekkor még nem szólnak róla. A jegyzőkönyvek vezetése gyűléseken, egyházlátogatásokon, törvényszéki tárgyalásokon és az ítéletek megfogalmazása az ő tiszte volt. 1628 óta pedig a számadásokat is ő vezette, ő lett a pénztáros. A jegyzők is hivatalbalépéskor esküt tettek. Dunántúli kerületünk első ismeretes jegyzője a csepregi születésű Cziczak János, aki 1596. Németkereszturon, 1600. Sárvárott volt rektor, azután pedig hegyfalui lelkész. Jegyzőkönyveinket szépen, gondosan vezette, nevét mint „nótárius sedis spirituális" szokta aláírni s az Ítélkező espereseket „assessores" néven nevezi. Közvetlen utódját névszerint nem ismerjük, de 1614. más kézírást találunk a jegyzőkönyvben. Harmadik ismeretes jegyzőnk Kis Bertalan, akit valószínűleg 1617. mint czenki lelkészt választottak meg; mint jegyzőt kandidálták püspöknek is. Jegyzőkönyvét valószínűleg külön (azóta elveszett) kötetbe írta, mert fennmaradt legrégibb jegyzőkönyvünkben csak egy bejegyzését találjuk. A püspökválasztó gyűlésen 1625. M. Galgóczi Miklós fertőszentmiklósi lelkészt választotta meg a kerület jegyzőjének, aki ezt a hivatalát 1628. már az esperességgel cserélte fel és utódjául Potyondi István peresztegi lelkészt, a volt tudós csepregi rektort választották meg. E sorrendből azt látjuk, hogy jegyzőink mind a volt sárvári és csepregi rektorok, így tehát a képzettebb fiatal lelkészek sorából kerültek ki. Potyondi 1631. jan. 20. bekövetkezett haláláig szépen és nagy gonddal irta jegyzőkönyveinket. Iskolatvizsgálókúl is őt és Galgóczit küldte ki 43*
