Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.

főesperesnek is bizalmasa volt. Ez 1602. márc. 27. Czenken való átutaztában kért tőle tanácsot, hogy a gonosz Darvolya Anna asszonyt, akinek főrésze volt Báthory Erzsébet kegyetlenségeiben, el merje-e tiltani az úrvacsorától. Zvonarics, bár hálára volt kötelezve a Nádasdyak iránt, levelében mégis a legszigorúbb eljárást ajánlja Magyarinak. Ha Ambrosíus Theodosius császárt visszautasíthatta, sokkal inkább megteheti ezt az esperes evvel a nővel szemben. „Üdvös lesz ez a Nádasdyékkal közlendő megintésre nézve ís, amelyben szólni kell a meg nem térőknek excommunicatiójáról is. Legyen ez a példaadás mintegy előkészítés és ösztönzés a komoly bűnbánat siettetésére." Kevéssel utóbb maga Zvonarics került szembe a súlyos lelkibeteg Nádasdynéval. 1 Még Czenken értékes irodalmi munkásságot is végzett. Itt adta ki „Pápa nem pápa" című polemikus munkáját (Keresztúr 1603.), melyről alább a hitviták történetében szólunk. Ez a mű egyengette útját a sárvári papságra, melyre (Magyari utódául) Nádasdy halála után már csak özvegye Báthory Erzsébet hívta meg 1604 végén vagy 1605. elején. Nem volt igaza tehát Beythének, hogy szülővárosában Sárvárott el nem szenvedhetik. Az esperességben is utódja lett Magyarinak, mert 1605. már egyházlátogatáson járt Endréden. Itt kérdezte Klaszekovics lelkésztől, hogy birja-e Szergény és Endréd között a papi földeket s 1607. is a szakonyi egyezkedésben mint esperes vett részt. Sárvárott mint udvari lelkésznek nehéz helyzete volt beteg lelkű úrnője mellett, akinek kegyetlenségeiről már Magyari idejében is volt tudomása. Feddő szavaival könnyen tűnhetett fel hálátlannak, mert a Nádasdyak alumnusa volt s özvegy édesanyját még most is szivesen látták a várban. Mint udvari lelkésznek kellett megérnie, hogy úrnőjét Csejtén tettenérték, fogságba vetették és hosszú kínos tárgyalás után elitélték. De ebben a nehéz kényes ügyben ís bizonyára híven és bátran felelt meg lelkipásztori tisztének, mert különben kálvinista ellenfelei, akik keresve keresték benne a hibát, el nem hallgatták volna. Neki kellett a szerencsétlen családi viszonyok közt felserdülő Nádasdy Pálnak nevelését is vezetni. Még csak 7 éves volt a fiú, mikor ő Sárvárra jött. Volt ugyan gyámja, Megyery Imre és tudós nevelője, a soproni születésű Mock Jakab, de neki ís sok gondja volt reá, hogy milyennek nevelik fiatal földesurát, Báthory Erzsébet fiát. S neki is érdeme, hogy oly kiváló hazafi és lelkes, buzgó patrónus vált belőle. 1 Payr, Magyari I. és Báthory Erzsébet 11. 1.