Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.

megmondott helyen azt mondja „ha ki paráznaságért elbocsátottat vészen, paráználkodik." (Ker. jkv. I. 98.) Erről azután latin nyelvű válólevelet is állítottak ki Borbély Tamás számára Klaszekovics püspök, az esperesek és a jelenvolt lelkészek (caeterique pastores). Jellemző az evangélikusokra nézve, hogy ők még az egyházi törvényszéket is nem választott birákból alakították meg, hanem azt is közgyűlési formában az összes lelkészek részvételével tartották meg. Ez a törvényszék (sedes spirituális) itélt azután másféle ügyekben ís, a lelkészek és tanítók vétségei, a lelkészek és a gyülekezetek között felmerült anyagi kérdések és egyéb viszályok, becsületsértések, családi és örökösödési ügyekben. Farkas Imre magyar könyvnyomtatónak mostoha fiával, Manlius Gergellyel, a csepregi nyomda miatt támadt pőrében is, mint látni fogjuk, az egyházkerületi törvényszék itélt. így a kerületi gyűlések idejének legnagyobb részét ezek a különféle peres ügyek foglalták le s ezért jóval kevesebb idő maradt a hitélet ápolását célzó belső ügyekre. f) Zvonarics Mihály, a tudós püspök (1620— 1625) és Nádasdy Pál gróf, a buzgó főpátrónus. Klaszekovics halála után 1620-ban Zvonarics Mihály sárvári lelkészt választották meg az utódjául, akinek, mint főesperesnek, már eddig is vezető szerepe volt az egyházkerület kormányzásában. Püspöksége idejéből, mely csak öt évre terjedt, sajnos, egy jegyzőkönyvünk sem maradt fenn. Zvonarics családja, mely valószínűleg szintén Horvátországból menekült ide, már 1535 óta élvezte a Nádasdyak pártfogását. 1628-ban a fiai, István és György mondják Nádasdy Pál grófhoz intézett ajánlólevelükben: „Mert jól jut eszünkbe, mennyiszer emlékezett legyen az mi idvözült atyánk urunk (f 1625) Nagyságodnak és Nagyságod idvözült eleinek mi hozzánk és az mi eleinkhez való nagy kegyelmességekrül, mely felöl sokszor jelentette, hogy vagyon annak közel kilenczven esztendeje, miulta az mi eleink az Nagyságtok patrociniumja alatt nagy csendességben éltének itt Sárvárott." 1 Atyjáról, Bálintról ő maga írja 1616-ban, hogy több 28 esztendejénél, hogy elnyugodott az Úrban. Tehát 1588. halt meg. Pathay ref. püspökről azt hitte Zvonarics, hogy alacsony származását gúnyolja. 0 maga is elismeri, hogy nemzetségében ala1 Zvonarics M. Magyar Postilla, Csepreg 1627—28. Payr S. A sázvári Zvonaricsok ároni háza. Harangszó 1922. 185.