Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.

amaz tudós és istenfélő Zegedi Matthe praedicatort, ki megemlékezvén tisztiről, gondot is viselt, edgyességben és nagy békességben tartotta az ő tiszti alatt való anyaszentegyházakat. S minekutána ebbeli szorgalmatosságában tisztességes vénséget ért, sok vigyázási és fáradozási után ebbűl az siralomnak völgyébűi (a margón : Anno 1885) az örök anyaszentegyháznak társaságára vitetött." (Masznyik, Egyesség Könyve 10.) A zsinat helye nincs ebben említve, de valószínűleg a sárvári urodalomhoz tartozó Hegyfalu volt ez Vasmegyében Nádasdy birtokán, hol a hatalmaskodó és nagy lutheránus Reczés János már 1560. tanító s 1570. lelkész volt. Az első időszakban itt gyűléseztek legtöbbször és Szegedi Máté püspöki utódját is itt választották meg. Reczés János a csepregi kollokviumon a peczöli (Vasm.) zsinatot ís említi: „A peczöli zsinat úgy határozott és mi egyhangúlag megnyugszunk benne". (T. i. az Aug. Conf. 10. artikulusában). De ez csak valamely későbbi és csupán az úrvacsorai tanra szorítkozó zsinat lehetett. Peczöl a bencés apátság és az Erdődyek birtoka volt. Az első szervezkedő zsinatot pedig bizonyára Nádasdy birtokán, ennek oltalma alatt tartották. S nincs is több adatunk arra, hogy az ágostai hitvallásuak máskor is zsinatoltak volna Peczöl községben. (Hist. Colloquii Csepr. Thury E. 75. 1.). A szervezkedő zsinat ideiét azonban a jelzett Előszó már közli a margón. S bizonyos, hogy Dunántúlnak ezen a felső vidékén 1576 előtt még nem volt püspöke, mert különben Beythe István hitéről és lelkészi képesítéséről nem a felsődunamelléki Bornemisza Péter püspök állított volna ki 1574. a soproniak számára bizonyítványt. (Fabó A. Beythe I. 49). Ezen az első ismert dunántúli zsinaton az Előszó szerint már nemcsak Nádasdy és Batthyány urodalmaiból, hanem egész Sopron, Vas és Zala megyéből is megjelentek a lelkészek, az iskolák rektorai s bizonyára a patrónusok s egyéb világi hívek (a gondnokok) is. A fentebbi forrás szerint első feladatának ismerte a zsinat, hogy hitvallási alapot válasszon. S erre nézve nem tartotta szükségesnek valamely új confessio készítését, hanem jónak találta és elfogadta ilyenül az Ágostai Hitvallást. A többi evang. szimbolikus könyv ekkor még nem volt összegyűjtve, a Formula Concordiae csak a következő évben készült el, ezek tehát szóba sem jöhettek. Nádasdy Ferenc három évvel később Draskovich György győri püspökhöz intézett levelében már az Augustána Confessiot mondja az egyházkerület hitvallásának „mely