Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.

seljen, hogy mindenkoron papságra való ifjakat tanítson és akinek tudománya, jó erkölcse és jámbor híre, neve vagyon, azt pappá tegye, akinek pedig nincsen, azt csépre, kapára igazítsa." Es a drámában szereplő római pápának kérdésére: „De ugyan miképpen töttenek pappá titeket?" Tamás evang. pap az evang. püspök papavató agendáját is elmondja: „ím ekképpen. A mi píspekünk begyűjtötte a körül való tudós papokat és a keresztyén népeket. Jól megkérdezett először a prédikátorok előtt a mi tudományunkról és a hitnek ágozatíról. Megtudakozott a mi életünkről ís. Azután osztán prédikáltatott velünk egynehánszer a keresztyének előtt, úgy tött aztán pappá és elbocsátott minket, ahová a keresztyéneknek kellettünk." íme az evang. papavatás legrégibb módja, amint azt Sztáray 1553 óta Baranyában és Tolnában gyakorolta. A pápa ellenvetésére, hogy „titeket szentelt olajjal sem kentek meg", Tamás evang. pap feleli: „Tied legyen büdös olajod, mert minket a mi urunk Jézus Krisztus megkent az ő szent olajával, tudniillik, az ő áldott szent malasztjával." (Szilády, A. i. m. V. 220. 236. 365.) A két püspök, Sztáray és Szegedi hittani téren azonban eltávolodott egymástól. Szegedi Kis István már korán elfogadta és hirdette Kálvin tanait, amint ez theol. műveiből és kitűnik. Baranyának a református egyházba való átvezetése az ő műve volt. Még a somogyi születésű Melius Juhász Pétert, a magyar Kálvint is, ki előbb brenziánus, tehát szigorú lutheránus volt, Szegedi Kis térítette át. Sztáray azonban hű maradt az ágostai hitvalláshoz. Hogy ő 1565 körül Tolnát és Baranyát elhagyva, Pápára költözött, ebben része lehetett a hítfelekezetí különbségnek is, mely őt Szegedi Kistől elválasztotta. Hite miatt méltatlanságot is szenvedett, azért hasonlítja magát Athanasiusról szóló énekében ehhez az egyházi atyához. (L. fentebb 491. és 497. 1.) Sztáray távoztával Tolna, Baranya (és Somogy jó része is) elpártolt az ágostai hitvallástól. Hercegszöllősön 1576. minden akadály és ellenzéki párt nélkül történt meg a református egyház szervezkedése. Dunántúlnak ezen a délkeleti részén ezután jó ideig nem is lesz története és semmi életjelensége a mi ág, hitv. evang. egyházunknak. Csak a XVIII. század elején külföldi és hazai települők fogják megvetni a tolna-baranyai esperesség alapját. Somogyban azonban, mely a Balaton taván át közlekedett egyházkerületünkkel, mint fentebb láttuk, a XVIII. században is voltak egyházközségeink. A régi Tolna-Baranyát egy lutheránus kánongyüjtemény