Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.

selvics István szintén légrádi lelkész volt a zalai és somogyi egyházak külön esperese. Musay 1661. évi jegyzéke szerint Légrád, Surd, Zákány, Szentkirály, Udvarhely, Berény, Tarány, Eötvös, Gerse, Hahót, Söjtör, Nemesapátí, Pacsa, Eszterény és Becse tartozott ehhez az egyházmegyéhez, (Ker, jkv. II. 33. Eml. 132. 148.) 7b/na és Baranya megyének is már 1550 körül Sztáray Mihály püspöksége előtt bizonyára lehettek esperesei. Mert hiszen a legrégibb dunántúli kánonok, melyek Baranyából kerültek fel Sopronmegyébe, több helyen is szólanak az esperesek tisztéről. De ezeket az egyházmegyéket a hercegszőllősi zsinat (1576) után a reformátusok vették át. A vend vidéknek is Vasmegyében külön esperessége volt. 1625—46. Terbocs János felsőlendvai lelkész volt itt az esperes. De valószínű, hogy már Szalaszegi György (1593) és Szalaszegi János (1612) muraszombati lelkészek is esperesek voltak a vendek között. Terbocs utóda Krisán Tamás muraszombati lelkész volt. Musay püspök 1661. évi jegyzéke szerint ehhez az esperességhez tartoztak: Muraszombat, VízlendvaSzentgyörgy, Szentilona, Szentbenedek, Szenttrinitás, Bagonya, Dolenicz, Reznek, Kardonfalva, Gyarmat, Szolnok, Martyáncz, Felsőlendva, Tissina. (Ker. jkv. I. 120. Eht. Eml. 132. 148.) A németajkú egyházaknak is volt két esperessége, az egyik Sopron, a másik Kőszeg vidékén. Az elsőnek 1602—1617. Pythiraeus Gergely németkeresztúri lelkész volt a szeníora. Ennek utódául az iváni zsinaton 1619. febr. 26. Fuchsjager István soproni lelkészt választotta meg a kerület. Klaszekovics István püspök ezt külön levélben közölte Sopron város tanácsával. Ebben említi, hogy gyűléseikre a szomszédos német lelkészeket is meg szokták hívni az elhalt Pythiraeus szenior által. A levelet Kis Bertalan nagycenki lelkész által küldték el Sopronba s arra is kérték a várost, hogy Fuchsjager megválasztásához járuljanak hozzá s támogassák hivatalában. Ezután is soproni lelkészek voltak itt az esperesek: a jeles Schubert Pál (1624—49.) és ennek fia Schubert János (1649—64). Ezek egyházmegyéjéhez tartoztak: Sopron, Ágfalva, Somfalva, Borbolya, Ruszt, Meggyes, Balf, Harka, Felsőpéterfa, Veperd,£Csáva, Kőhalom, Bónya, Rőtfalva, Pergelin, Léka, sőt a Fertőn túl Ilmic, Pomogy és más német gyülekezetek is egész Köpcsényig, melyeknek egy része 1647. a pozsonyi esperességhez csatlakozott. (Eht. Eml. 146. 172. Sopr. Eht. 252. 357.) Vasmegyében a Batthyányak urodalmaiban Beythe István püspök kálvinizmusa előtt bizonyára voltak magyar és német evang. egyházmegyék, mint a körmendi, németújvári, rohonc-