Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.
csak a hitcikkelyekre szorítkozott. De az 1546. évi eperjesi zsinat ismer már archidiakonust és szeniort, akiknek főtiszte az egyházlátogatás, sőt a lelkészavatás is. Püspökről e kánonokban még nincsen szó. Igy előzte meg az ország más részeiben is az esperesi hivatal a püspökét. De egy ideig az átmeneti időben még ingadoztak. Óváriban (Szatmár m.) 1554. még azt tárgyalták : vájjon szükséges-e, hogy az egyházi szolgáknak szuperintendenseik és espereseik (coadjutores) legyenek? S itt már igenlőleg határoztak 1 . Az esperesek szerepe a későbbi kánonokban azután mind fontosabb lesz. A legrégibb (1576 előtti) dunántúli evang. kánonok, melyek Baranyából Sztáray köréből kerültek fel Sopron megyébe, már kimondják: „Az superintendens semmit az önön fejétül ne cselekedjék, hanem az senioroknak tudásukra adja és azoknak egyenlő tanácsokból legyen, az mit akar cselekedni". (3. kán.) „Az seniorok tartozzanak az szegén atyafiaknak (lelkészeknek) szükséges igyekben az ő erejek szerént segítséggel és ótalommal lenni". (7. kán.) „A gondviselő főseniorok eskü alatt egyeseknek még a lelkészi vizsgálat és felavatás előtt is megengedhették az egyházi szolgálatot". (8. kán.) S ehhez az 1598. (vagy már 1595.) évi dunántúli evang. törvénykönyv még hozzáteszi : „Az seniorok az ecclesiában az superintensnek munkálkodó és gondviselő társai akarjuk hogy legyenek". 18. kán.) „Az ordinandusoknak examinálásában legelsők a seniorok akarjok, hogy legyenek in materiis theologicis". (23. kán.) 2 Dunántúl 1576 előtt csak az esperesek igazgatták az egyházkerületet. 1595—1612. a Beythével való szakítás idején ismét püspök nélkül csakis az esperesek vizitálták és kormányozták az egyházakat, sőt a lelkészavatást is ők végezték. Reczés János csepregi esperes avatta fel 1590 körül Csánigon László Benedeket és Ruber János széplaki lelkészt. Érdekes emléke ennek a püspök nélküli időszaknak a legrégibb dunántúli jegyzőkönyv első lapján olvasható és Cziczak János kerületi jegyző által írt bejegyzés : „Forma ímpositionis manuum. Ego N. senior, te N. meo suffragio pronuncio legitimum Verbi Dei et Sacramentorum Ministrum, idque secundum consvetudinem sanctae matris Ecclesiae. I ergo et dispensa commissa mysteria regni Dei. Aeternus Deus, páter domini nostri Jesu Christii te suo sancto spiritu 1 Kiss A. A. XVI. száz. zsinatok 9. Ribini, Memorabilia I. 69. Zoványi, Magyar superint. a XVI. száz. 8. 2 Mokos, Hgszől. kán. 145. Mokos, A dtúli 1598. évi törvkv. 84.
