Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XVII. Horvátország és Szlavónia.

evang, lelkészek, szintúgy, mint fentebb láttuk, Klanyecen és Stenjevecen. Stubicán és Susjedgrádon az idősbb és ifjabb Mallekóczi Miklós oltalma alatt hirdették evang. lelkészek az igét. Stenyisnyak és Velíkc. Nádasdy Tamás birtokai voltak, ahonnan 1553. udvari orvosának, Körösi Gáspárnak a leveleit küldözgette. Szluínból pedig Erdődy Péter irt 1563. Ungnad Jánosnak evang. könyvek ügyében. Ezeken a helyeken is lehet tehát a reformáció nyomait feltételezni. (Szmollényi i. m. 97. Elze Th. i. m. 383.) Horvátországon és Szlavónián kívül a tengermelléki tarto­mányokból ís kerültek ki a reformációnak egyes lelkes hívei, Dalmá­ciában Raguzának e részben rossz híre volt, amint Eszéki Zigerius és Flacius Mátyás panaszolják. De a régiek által úgynevezett Illyria már több buzgó harcost adott az evangeliom ügyének. Isztriának Albona nevű városában Baldo Lupatíus francis­kánus provinciálist lutheranizmusa miatt vizbe fojtották. Ugyan­ebben a városban született ennek unokaöccse, Vlacich vagy Flacius Mátyás, akit származási helyéről rendszerint Illyricusnak neveznek. Luthernek ismeretes túlbuzgó híve, a gnesiolutheránu­sok feje Magdeburgban, ki mint ilyen Melanchthon haragját is magára vonta. Hálátlan szlávnak és szökevénynek nevezte Me­lanchthon. Flacius tanítványa és földije volt a szintén illyria. Eszéki Zigerins Imre, Tolna reformátora, aki Sztáray Mihállyal együtt a két Moesiáig, Bulgária és Szerbia határáig terjesztette a reformáció tanait. Flacius nem feledte régi hívét. Ennek 1549, írott latin levelét Magdeburgban 1550. ily cím alatt adta ki: „Ein Schrift eines frommen Prédigers aus der Türkey an Illyricum ge­schrieben." Volt gondja Flaciusnak elhagyott szláv testvéreire ís, akiket időnként meglátogatott és ő is segédkezett a szláv és hor­vát iratok terjesztésében. Truber Primus lelkész 1563. júl. 8-án Laibachból írja Ungnad Jánosnak: „Illyrícus 8 napig volt itt ná­lam. Az én kegyes uraim (a laibachiak) sürgetésemre 32 tallér tiszteletdíjat adtak neki. Karinthiába utazott lóháton, a zárdák­ban régi írott könyveket keres (a Magdeburgi Centuriákhoz), majd Regensburgba tér vissza ismét feleségéhez és 7 gyermekéhez." Magyarországi forrásokat is kért Nidbruck Gáspár bécsi császári tanácsostól, aki Zabardí Mátyás nagyváradi püspöknek irt e tárgyban. 1 1 Prot. Szemle 1898. 316. Elze Th. i. m. 339. Payr, Fláciánus leik Magy. 5. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents