Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XVII. Horvátország és Szlavónia.

cióval. Brumann Máté zágrábi püspök maga is nagyon türelmes lehetett az evangélikusokkal szemben. Midőn ugyanis 1563. a pápa és a császár parancsolatára Laibachban megjelent, hogy az itteni püspököt, Seebach Pétert kihallgassa, (akit lutheránizmussal és Truber evang. lelkésszel való egyetértéssel vádoltak), két kanono­kot Truberhez küldött s megnyugtatta, hogy ellene nem fognak el­járni s nem is a maga jószántából jött el Laibachba. Truber ezért a zágrábi püspököt jó embernek mondja s kanonokjai ís tetszéssel hallgatták Truber prédikációit. (Elze Th. Trubers Briefe 338.) De Brumann csak 1563. aug. 18-ig volt püspök Zágrábban, talán ő is az eretnekség gyanújába keveredett, s az erélyes Dras­kovich György lett az utóda. Az kétségtelen, hogy Erdődy bán idejében 1561—63 Truber evang. lelkész társai nem csak Varasdra, hanem Zágrábba is küldtek evang. könyveket. Erdődy 1563. Vlaho­vich Gergely krajnai lelkészt hívta Zágrábba, de ez továbbra is mint misszionárius szertejárt mindenfelé és keze munkájával (posz­tós volt) apostoli módra tartotta fenn magát, Bucsics Mihály, a buzgó horvát evang, lelkész, aki Németországban is künnjárt s akinek két atyjafia, György és Miklós zágrábi kanonok volt, bizonyára Zágrábban ís hirdette az igét. Előbb Stenjevecen Zágráb mellett, később pedig a Muraközben Belicán volt lelkész. Kátét, újszövetséget adott ki Nedelicen 1573. horvát nyelven s egy latin értekezést az úrvacsoráról. Draskovich zágrábi püspök már korábban kiközösítette, 1574-ben pedig Zágrábban zsinatot tart­ván, az oltári szentség hitcikkelyét itt a római egyház értelmé­ben fejtette ki (bizonyára Bucsiccsal szemben) és Bucsícsot újra most már a szigorúbb kiközösítéssel büntette. 1 Draskovich 1574. adatta ki a „Povijest otaca" (Az atyák tör­ténete) című horvát művet, hogy e szemelvényekből ismerhessék meg a horvátok Bucsicsnak „rossz hitét". Draskovich és az át­tért Erdődy Tamás bán azután teljesen elnyomták Zágrábban a reformációt. A letelepülést és birtokszerzést nem engedték meg a protestánsoknak. (Bucsár-Haller i. h. Lányi-Knauz i. h.) Károlyváros. Itt is főként Zrinyi György pártfogása alatt gyökerezett meg a reformáció. Két evang. lelkész is hirdette itt az igét, az egyik a tiszteknek németül, a másik a legénységnek horvátul. 1591 óta a városnak külön evang. temploma és isko­lája is volt, melyeket 1645. vettek el. Kaproncán, Ivánicson, Sziszeken és Ogulinban is voltak 1 Elze Th. i. m. 356. 380. Oestr. Prot. Jahrb. XXIV. 162. Haller Prot. Szemle 372. Lányi-Knauz. Ehtört, II. 147.

Next

/
Thumbnails
Contents