Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XVII. Horvátország és Szlavónia.

Eszéki Zigerius Imre Flacius előtt maga is illyriainak val­lotta magát s bizonyára ő is prédikált a szlávok között. Es a verőcemegyei Szentantalí Gergely is Eszék vidékén Tordafalván szlávok között hirdette az igét. (Lampe-Ember 664. 1.), Illyriainak mondja Melanchthon 1555-ben Nádasdy Tamás­hoz, Collin Máté prágai tanárhoz és a horvát patronusokhoz irt levelében azt a Drugnics Jánost is, aki valósággal körösmegyei volt. Melanchthon azt reméli, hogy a vele egyajkuak vagyis a szlávok közt tehet majd a reformációnak némi szolgálatot, Strass­burgban három évig tanult, Melanchthon a házába fogadta. De nagyobb tehetsége a theologiában való haladásra nem volt. Külön­ben tisztességes életet élt. 1 Sztáray Mihály említett 120 gyülekezetének jó része horvát és szlavóniai területre eshetett. Bucsár Ferenc horvát iró szerint a szlavóniai egyházak 1551. Tordincén már zsinatot is tartottak s mint külön esperesség tartoztak a baranyai püspökség alá. Szlavóniai ifjak nagy számmal tanultak Debrecenben és Kolozs­várott. IV. Pius pápa 1561. külön térítőt ís küldött Szlavóniába. Ezt azonban a török mint lázítót űzte ki Verőce területéről. Jel­lemző a horvátországi viszonyokra, hogy Kisel János, császári tanácsos, a protestáns irodalom nagy barátja, 1563 - ban egy horvátországi várkastélyban Luther posztíllájának olasz fordítását találta meg. Truber Primus lelkész örömmel közli ezt Laibach­ból Ungnad Jánossal. Egy trieszti olasz írástudóval át akarja nézetni és kijavíttatni, azután pedig kinyomatni, hogy olasz földön ez is elősegítse a római Antikrisztus megbuktatását. (Bucsár-Haller közi. Elze Th. Trubers Briefe 67. 373). A reformáció nevezetesebb központjai voltak e két ország­ban Várasd, Ozaly, Zágráb, Károlyváros. De elszórtan más helyeken is találkozunk az evangeliom hirdetőivel. Várasd. Az Erdődyek birtoka volt. Még Erdődy Bakócz Tamás ajándékozta unokaöccsének, Bakócz Péternek, ki azután az Erdődy nevet használta. Erről szállott Várasd Erdődy Péter bánra, ki a reformációnak már nagy barátja volt s buzgón ter­jesztette itt az evang. könyveket. Valószínűleg a Zrínyieknek és Ungnadnak is volt itt birtoka. Ungnad Kristóf, János fia 1561—62. Varasdon tartózkodott. Klombner Mátyás 1561. Laibachból azt irja, hogy Ungnad Kristóf számára 100 könyvet küldött terjesztés céljából Varasdra. És Truber Primus lelkész az Urachban nyoma­1 Ribini I. 504. Révész, Erdősi Sylvester 93. Fraknói V. Melanchtons Beziehungen zu Ungarn 35. Laposic—Haller levélmásolat.

Next

/
Thumbnails
Contents