Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XVI. Magyaróvár és a mosonmegyei gyülekezetek.

Itt eleitől fogva prédikátori ház volt napnyugoti szeren. Van hozzá 4 hold szántó és rét 3 helyen. Az egyik a szentiváni határban, a másik a barátfalvaiakkal határos. Készpénzfizetése a lelkésznek 60 forint. Halott temetéstől 75 dénár jár. Ha csak énekel, 75 dénár, de „epistolát decantáljon". Eskettetésért 75 dénár. Keresztelésért egy kenyér, egy tyúk, egyházkelésért szintén annyi. Mennyasszonyavatásért egy pint bor s egy kalács. Házi gyóntatástól 15 dénár. „Az csordásnak az prédikátor marhájától nem tartozik fizetni, sem az csordás az prédikátornak". (Adattár VI. 159.) Az 1652. évi jun. 5-én már Tóth Györgyöt avatta fel Musay püspök P. Somorjára lelkésznek. 1659-ben Szily Márton kanonok egyházlátogatásakor pedig Velikei (Vellikay) György volt itt a prédikátor. A község lakói ekkor mind magyarok és buzgó lutheránusok (Ungari, lutherani ferventes), akik nem is emlékeznek rá, hogy valaha itt plebánus lett volna. A templom kicsiny, de boltíves szép, kőtornyában harang is van. A középoltár puszta, csak szőnyeggel vagy vászonnal van letakarva az eretnekek módja szerint. Elég jó a paplak is. 1663-ban a püspöki egyházlátogatónak nem adták át a templomkulcsát. 1674-től 1680-ig a nemeskosztolányi tót származású Kovács Márton volt itt, aki nem régiben prédikátorból lett r. kath. licentiatus és már kétszer is hűséget esküdött új egyházának. De nem igen bíztak benne. (Ehlát. jkvek.) Kimle. Ennek neve is az 1647. visszaadott 90 templom között említtetik. Horvátkímle lakói 1659. mind horvátok és katholikusok voltak. Magyar- vagy Belsőkímlére a vizitáló r. kath. főesperest nem bocsátották be, de Zichy István gróf tisztartójának parancsára mégis kinyitották a templomot. 1659—1663. Verbói György volt itt a kálvinista lelkész, aki csak azt a püspököt ismeri el, aki Szerdahelyen lakik. 1674-ben már r. kath. a templomuk. 1680-ban újonnan áttért magyarokról van szó, kiket a r. kath. hitben kell megerősíteni. (Ehlát. jkvek.) Hegyeshalom. (Strass-Sommerein). Templomát 1635. Forgách Zsigmond nádor özvegye, Pálffy Katalin vette el. A r. kath. főesperes 1659. évi látogatása szerint a lakosság mind német és lutheránus gonosz eretnek. Nem régiben boltíves szép templomot építettek kőtoronnyal, melyben két harang van. A levéli lelkész filiája, aki felváltva szokott itt prédikálni. Üj iskolát is most építettek és tanítójoknak sok tanítványa van. Templomukat 1674. Széchenyi György püspök vette el. Ekkor is a hívek „omnes