Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XVI. Magyaróvár és a mosonmegyei gyülekezetek.

1651. már Maris György volt a lelkésze, ki mint ilyen vett részt a szakonyi zsinaton.

1 Musay Gergely püspök is 1646. Lébeny-Szentmiklóst az elfoglalt gyülekezetek közt említi, 1661-ben pedig mint anyaegyházat veszi számba és Szentmiklósi János rábaközi esperes hatósága alá sorozza. 1659-ben márc. 21. Zily Márton kanonok és főesperes akart itt egyházat látogatni, de a lébenyíek nem bocsátották be. Ez jegyzi fel, hogy a lutheránusnk kisebb temploma (capella) ís az apátsági templom formájára négyszögletes kövekből épült s ebből következteti, hogy nem az eretnekek építették. Fatornya van s ebben harang, melyet a katholikusokkal közösen használnak a lutheránusok, szintén így a kőfallal kerített temetőt is. A lakosság magyar és horvát. Az utóbbiak 75 lélekkel többen vannak. Az evang. lelkész ekkor Osváth András, a tanító Donsa Mátyás volt. A plebánus neve Debellák Máté. 1663-ban már nem volt prédikátor, elűzték. A paplakot Debellák plebánus foglalta el. 1674-ben állítólag a lakosságnak már több mint fele katholikus volt. (Eht. Eml. 138. 148. Ehlát. jkvek). Szentmiklós. Az 1638. előtti sérelmek között mint külön gyülekezet említtetik ugyan, de valószinűleg közösen tartott lelkészt Lebennyel, mert régi forrásaink Lébeny-Szentmiklósról szólanak. Magyar templom 1650-ben a fentiek szerint Lebenyben volt. Az 1659. évi r. kath. egyházlátogotás szerint előbb Szentmiklós volt az anyaegyház és Lebeny filia, de most megfordítva van. A lébenyi prédikátor és plebánus jár ki ide is. Az ev. lelkész magánházban prédikál. Az iskola a katholikusoké. A lakosok magyar lutheránusok 36 r. kath. kivételével. A lelkészt, midőn kijön, házanként vendégelik meg, a plebánus ellenben a tanítójával étlen megy vissza. 1674-ben a lakosság Va része sem volt még r. kath. Ekkor már horvátok is voltak itt. (Hungari, Carnioli, Croatae. Hist. Dipl. App. 21. Eht. Eml. 138. 148. Egyhlát. jkvek). Levél. (Kaltenstein). Azon gyülekezetek közt említtetik, amelyeknek templomát Forgách Zsigmond nádor özvegye, Pálffy Katalin 1635. vette el, aki még az evangélikusok szent könyveit is összeszedette és tűzre hányatta. Az 1647. évi országgyűlés a kilencven között Levél templomát is visszarendelte. A kath. főesperes egyházlátogatása ellen 1659. tiltakoztak. Lakói német lutheránusok. Templomuk elég tág, jól van fedve, kőtornya s 1 Zsinliszky, A linczi béke 449. Eht. Eml. 85. Thury E. 294. 303. Ker. jkv. 360. 447. 484.