Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XVI. Magyaróvár és a mosonmegyei gyülekezetek.
ő is, mint Fehértói a török által elhurcolt és visszatért nőkről, akiknek férje második házasságra lépett. (E kérdés már Mátyás királynak is gondot okozott). A hitvallásban és tanban irja tovább, majdnem az összes egyházak megegyeznek Magyarországban, (tehát még nincsenek protestáns hitviták), de a szertartásban eltérnek, jóllehet Bullinger és Kálvin iratait követik legtöbben. Kéri tehát, hogy a zürichi egyház szertartásait valamely tudós férfiú által írassa le és kinyomatva küldje meg. Végül pedig azt az óhajtását fejezi ki, vajha Melanchthon közzé tenné már az urvacsoráról szóló nézetét, mert az ő színlelése nem kevés bajt szült eddig az egyházban. 1 Huszár levelének volt is annyi hatása, hogy Bullinger a vejével, Lavater Lajossal összeiratta a zürichi egyház agendáját s azt „De ritibus et institutionibus ecclesiae Tigurinae" cimen 1559. kiadatta. Sőt maga Bullinger is ez évben egy ujabb oktató levelet irt külön a magyarok számára, melynek cime : Libellus Epistolaris . . . pressis et afflictis Ecclesiis in Hungária, eorumdemque Pastoribus et Ministris transmissus. Anno 1559. Ez azonban nem Huszár, hanem Heltai Gáspár nyomdájában jelent meg Kolozsvárott. (Ráth Gy. i. m. 13. 19.) Magának Huszárnak ideje sem lett volna egy évben két művet kinyomatni. A tilalom ellenére nyomatta ki a drámát és az Institutiót is. Miksa főherceg, Pfauser és a bécsiek megvédték őt. Ovárott volt még az 1560. év elején is. Január 10-én irt levelet Kassára, melyben az ottani magyar papságra ajánlkozott s megemlíti, hogy ezen minőségben Ovárott már hat esztendő óta forgolódik. Kassán, Debrecenben, Komáromban, Nagyszombatban, Komjátiban s végül Pápán folytatta nagy áldással reformátori munkáját. Pápára 1574. okt. 16. hivatott meg s 1575. okt 23. már meg is halt. Forgách Imre trencséni főispán, akit valószínűleg Huszár nyert meg az evang. egyház számára, e szavakat irta róla naplójába: Anno 1575. 23. Octobris dominus Gallus Huszár, parens meus altér et amicus longe omnium carissimus, theologus doctissimus, Evangelii Dei concionator fidelíssimus et indefssus, magnó bonorum luctu ac dolore pesté obiit in oppido Papa die, quem vir optimus et pláne divinus multo ante salvus et incolumís sibi summum futurum non semel vaticinatus fuerat. (Thury E. 24. 1. Prot. Eh. Isk. Lap 1889.) Huszárral egy időben és utána német lelkészek is voltak 1 Miscel. Tig. Lampe-Ember 102. Ráth Gy. 10. 1. Thury E. 25. Erdélyi P. Énekeskönyveink 28. 1.
