Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XV, Révkomárom és a komárommegyei gyülekezetek.

Lampe-Ember szerint 1655 és 1674 között Tatán ref. gyülekezet volt. De kellett itt evang. gyülekezetnek is lenni, mert 1673. máj. 28-án a „Tata végházbelí és Tata városi Augustána Confessión levő hallgatóság" levélben kérte Szenczi Fekete István püspököt, hogy időnként prédikátort bocsásson hozzájuk. A gyülekezet a nagy üldöztetésben szűnt meg teljesen. (Egyet, levtár la 7, 204.) A kuruc háborúban Rabutin 1707. légbe röpítette a tatai várat. A szatmári béke után Tata is a megye nagy részével a vakbuzgó gróf Esterházy József főispánnak birtokába került. „O lett a r. kath. tábor Józsuája, akinek trombítafúvására romba dőltek a pesti kommisszió (vallásügyi bizottság 1721) falai." 1716. okt. 10. Rőth András a megye processuális szolgabirája szigorúan meghagyta, hogy a helv. és aug. confessión levő prédikátorok és iskolamesterek 15 nap alatt menjenek ki a megyéből ad loca articularia, ha nincs possessiójuk; ha pedig van, privata oeconomiához tartsák magukat. Máskülönben rettentő executió fog kimenni ellenük. A tatai reformátusok 1721. mégis építettek egy faimaházat. Balog Ferenc, Esterházy prefektusa, ha valahol mégis imaházat engedett építeni, kikötötte, hogy „páhó vagy granárium formára" legyen. Ez a Balog Schmied András apátplebánus és Pruzsenszky Pál sámsontermetű cseh erdész kíséretében 1746. Tata, Szend, Szák, Bókod, Oroszlán és más evang. gyülekezetek egyházi épületeit és harangjait is mind elvette. Esterházy a tatai fatemplomot 1759. aug. 23. hányatta szét. Ezután 43 évig szünetelt a nyilvános vallásgyakorlat. 1776-ban nagy verekedés volt a pápista diákság és a reformátusok között. Egy kálvinistát agyonvertek.

1 Szák. Régi evang. eredetileg magyar egyházközség. A török világban osztozkodott a komárommegyei gyülekezetek sorsában. Már a török világban is voltak evang. lelkészei. Temploma 1610. épült. Szák és a közeli Szend a XVII. században mint társgyülekezetek említtetnek. Az 1643. évi összeírásban Szák és Szend is új telepeknek mondatnak. A 1683. évi hadjáratban bizonyára ezek is elpusztultak. A török kiűzése után az Esterházyak nyitramegyei tótokat letelepítettek ide, akik azonban megmagyarosodtak. Szák és Szend első ismert közös lelkésze Hollósy Miklós volt, ki mint ilyen 1608. szept. 4. irta alá a Concordia könyvét. A turóczmegyei Proxa (vagy Prochsa) János 1633-ban csupán 1 Szentkuti Kiss K. Adatok Nagyigmánd és vidéke múltjából. Komárom 1892.