Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XIII. A reformáció Tolnában és Baranyában.

ságnak ebből mi csak annyit fogadunk el, hogy a pécsi templomot is közösen használták a lutheránusok és pápisták.

1 Hogy mily szorult helyzetbe került itt a római egyház, arról István pécsi plebánus írta 1581-ben XIII. Gergely pápának : „Itt Pécsett hajdan több mint 300 pap szolgált catholice Krisztusnak. Jelenleg pedig mind el vannak széledve, némelyek megölettek, mások megfojtattak, a szentegyházak szétrombolvák, az oltárok felforgatvák és csak magam, mint a keresztyén raboknak méltatlan szolgája, hagyattam meg szegényen, szűkölködve, hogy kenyérrel is alig lakhatom jól." (Hetényi, Tört. pályamunkák. Földváry 122. 1.) Később a kálvinizmus, majd pedig Erdélyből jött prédikátorok által az unitárizmus hatalmasodott el úgy itt, miként Nagyharsányban. Tholdí Pál, Debrecen városának jegyzője, 1709. évi végrendeletében mondja, hogy hasonló nevű ősét, midőn Pécs városában a reformációt be akarta vinni, a szentháromságtagadók a református prédikátorral együtt megölték. (Tört. Tár 1902. 583.) 1572 és 1590 között Válaszuti György volt a pécsi unitáriusok lelkésze, aki sokat civakodott Decsi Gáspár tolnai református pappal. Skaricza Máté, tudós ráckevei lelkész pedig 1588. augusztus havában nyilvános disputácíót is tartott Pécsett Válaszutival. Aug. 27. érkezett meg, előbb nagy sétát tettek a város körül, megmásztak a Mecsek hegyet, elmentek a Tetye kútfejéhez és sétaközben megbeszélték a vita módozatait, amelynek történetét Válaszuti „Pécsi Disputatio" címén irta meg. (Másolata a Nemzeti Múzeumban.) A győzelmet természetesen mind a két fél magának tulajdonította. Skaricza annál kevésbbé sem érezhette magát legyőzöttnek, mivel a baranyai unitáriusok Krisztus imádását sem fogadták el. (Pokoly J. és Barla J. Prot. Szemle 1898. 444. 1. és 1901. 670. 1) Még a XVII. században is a török uralom alatt a r. kamolikusok nagy kisebbségben voltak. Pécsi püspöknek nevezték ki soproni csúfos szereplése után 1625. Vinkovich Benedek zágrábi prépostot, az ellenreformáció egyik legvakmerőbb vezérét. Sennyei István váci püspök 1629. azt irja Pécsről, hogy a katholikusoknak csak 30—40 háza van, míg a törököknek és eretnekeknek körülbelül ezer. A katholikusok csak a külvárosban egy kis kápolnában gyülekeztek össze. Az egész török uralom idején 1 Koller, Hist. episcop. Quinqueeccl. VI. 49. Földváry 83.