Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XIII. A reformáció Tolnában és Baranyában.

Össze, aminthogy Somogyi Péter is őt 1557-ben csak Tolna püspökének cimezi. Szegedi Laskón már rendes virágzó gyülekezetet talált, melyben az alapvetés munkáját ő előtte már Sztáray és Szerémi elvégezték. De még nagy és nehéz feladatok várakoztak ő reá is. Papi és tanítói kettős hivatalával igyekezett gyülekezetét a nehéz és nyomorúságos időkben együtt tartani és tovább fejleszteni. Munkaköre mint püspöknek kiterjedt egész Baranyára, sőt Somogyra ís s az itteni nemeseknek bizalmát és nagyrabecsülését is hamar kiérdemelte. Négy évet töltött itt 1554—1558, s azután Somogyba Kálmáncsára költözött át. Szegedi után 1558. ismét Sztáray jött vissza Laskóra. Cranmer Tamásról szóló históriás énekét Laskón irta már 1560ban. Átköltözése után mint püspök Alsó-Baranya gondját is felvette ismét, amire annál nagyobb szükség volt, minthogy Szegedi Kálmáncsáról nem látogathatott el ide többé, A török ugyanis megtiltá a Somogyból Alsó - Baranyába való utazgatásokat és Szegedinek a szigetvári és babócsai várparancsnokokkal való ismeretségét különben sem nézte jó szemmel, A két püspökség most úgy oszlott meg, hogy Szegedi Somogynak és Felső-Baranyának, Sztáray pedig Tolnának és Alsó-Baranyának volt a püspöke. Hogy Sztáray most másodízben meddig maradt Laskón, azt nem tudjuk. 1565-ben egy házassági per alkalmával Sárospatakon volt s még ez évben mint félpápista pápai papot gúnyolta ki Meliusz Péter. 1570-ben is mint pápai lelkész irta ismeretes levelét a soproniaknak. Volt Sztáraynak a lelkek halál utáni sorsáról szóló műve is, mellyel Meliusz polemizál. De hogy hol és mikor irta, azt nem tudjuk,

1 Laskó későbbi egyházi emberei közül Pathai Sámuel ismeretes, ki 1617- volt itt református rektor és a többször idézett értékes levelet irta, 1647-ben Halasi Bálint volt a laskói ref. lelkész s a hívek még ekkor is a nagyobbik templomba jártak, a r. katholikusok pedig a kápolnába. (Lampe-Ember 662. 664.), Siklóson és Laskón kívül kiválóbb gyülekezetek voltak még Baranyában a Dráván innen Pécs, Hercegszőllős, Veresmart, Karancs, Kopács, Mohács ; a Dráván túl pedig Dobronok, Erdőd, (amelytől vették előnevüket a Pálffyak), Eszék, Kapornak, Szentmihály, (Földváry 124,). Pécs. Még a római világból való keresztyén műemlékkel 1 Földváry i. m. Tört. Tár. 1900. 475. Bunyitay I. 557. Századok 1902. 764. Akad Értesítő 1914. 155.