Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XII. A somogymegyei gyülekezetek.

1470-ből és Csaholy Péter 1506-ból. Thurzó Gergely zalavári apát jelentése szerint a zárda 1508-ban igen szomorú, düledező állapotban volt s az öt rendtag közül kettő öreg, egy vak. Lancsics Mihály apát idejében (1512—27) történt meg a bencés apátságok reformálása. I. Ferdinánd 1530. Szalaházy Tamás egri püspöknek adományozta az apátságot, de nem foglalhatta el. 1535-ben Pereghi Albert pécsi prépost, Nádasdy Tamás és Dévai Biró Mátyás jó barátja lett a somogyvári apát. (Békefi i. m. 200.) Az apátságon kívül plébániája is volt Somogyvár mezővárosnak Szent Péterről és Szent Györgyről nevezett parochiákkal. 1402-ben Tompos János, 1529-ben pedig Zathai János volt a plebánusa. (Békefi i. m. 110. 1.) Somogyvár régi földesurai és patrónusai közül kiválóbbak voltak: Marczali Miklós és Dénes 1410 óta s a Báthoryak 1474 óta. 1513-ban Báthory István és András kötött szerződést Somogyvárra nézve Báthory György feleségével, Buzlay Katalinnal. 1520 és 1530 között Enyingi Török Bálint kezén volt a vár, kinek a naplóiró Martonfalvay Imre volt az udvarbírája. 1542ben Báthory András hagyta meg Török Bálint feleségének, Pemflinger Katalinnak, hogy Somogyvárt hűtlenség terhe alatt adja vissza, ami meg is történt. Zrinyi Miklós 1555. irta róla Nádasdy Tamásnak: „Ha a török Somogyvárt felépíti, jaj akkor Kanizsának, Csurgónak, sőt Pettaunak is." A helynek tehát nagy hadászati jelentősége volt. (Békefi i. m. 274.) Török Bálint és Pempflinger Katalin idejében bizonyára Somogyvárott is voltak az evangéliumnak hirdetői. Thury Etele mint az evangélikusok által a XVII. század elején elfoglalt gyülekezetet említi Somogyot. Ez a hely pedig Somogyvárral azonos, melyet a régi források sokszor említenek Somogy néven is. (Thury E. Ehker. tört. 284.) Köttse. (Régente Kékese.) 1560. Perneszi Farkas, 1583. Batthyány Farkas tulajdona, a török világban elpusztult. Régi jegyzőkönyveinkben nem szerepel. Szeniczei Bárány György feljegyzése szerint 1725-ben alakult Fiad német gyülekezettel együtt. A török kiűzése után alakult új német telep lehetett ez is. Anyakönyve csak 1783. óta van. A lelkésze 1742. Harmónia Mihály volt. (Somogy mon. 99. Eht. Eml. 354. 355.) Bábony. Régi község, mely a török világban pusztult el. Mint evang. gyülekezet szintén csak ujabb telepítés. Szeniczei Bárány szerint 1723. körül alakult és pedig magyar hívekből. Anyakönyve 1784. óta van. Első lelkészei voltak 1725. után és