Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.

Kővágóőrs. Ez volt a neve a középkorban Felsőőrs és Alsóőrs zalamegyei községeknek is. Ezen a kővel bővelkedő vidéken ugyanis különösen a tatárjárás után, midőn az újra épülő várak és templomok épitéséhez sok faragott kőre volt szükség, nagyban folyt a kőfaragás. De a kőfaragók már 1522 előtt a Köveskálla mellett levő Nagyboldogasszonyőrsre költöztek át, s magukkal vitték a Kővágó elnevezést ís, mely helység azt ma kizárólagosan használja. (Thury, Pr. Szemle 1903. 292.), Felsőőrsnek Mária Magdolnáról nevezett prépostsága is volt, mely már a XIII. század legelején fennállott, mert a templom oltárát Orsi Miske ispán felesége, Osli Margit, Bertalan veszprémi püspökkel 1226 és 1244 között szenteltette fel s ugyanekkor Buhna nevű rabszolgálót ajándékozott az egyháznak. A felsőőrsi patrónusok közt volt Kővágóőrsi György is, kit Kis Györgynek is hívtak, s akinek Zsigmond király 1397. a fehérmegyei Battyánt adományozta. Ettől fogva nevezték őt Batthyány Kis Györgynek s tőle származnak a Batthyányak. Statileo János felsőőrsi prépostot, ki királyi titkár is volt, II, Lajos 1525. követül küldte Krakkóba a reformáció ügyében. (Békefi i. m. 157. 162.168.). A mai Kövágóőrsnek Cziprián-Ors és Szentlászló-Ors volt a legrégibb neve. Egyházát 1263. Szent László tiszteletére avatták fel. Ugyanekkor Orsi Jakab volt a paróchiás papja, ki egy zsoltáros könyvet (psalterium) vett a templom részére. 1333-ban Barnabás, 1357-ben pedig Mátyás nevű papja volt, kik pápai tízedet fizettek. A középkor végén már Boldogasszonyőrsnek nevezték. (Békefi i. m. 169.). A reformációt a kővágóőrsiek Luther szerint fogadták el. A gyülekezet levéltárában levő 1774. évi okmány szerint itt 1555—1605-ig rendesen volt evang. istentisztelet az ősrégi templomban. A megmaradt 50—60 r. kath. léleknek is ebben miséztek. A jó békesség azonban később felbomlott. Amit Sági János „A Balaton írásban és képben" című művében mond Soós Mihályról, mint Kővágóőrs első reformátoráról, annak semmi históriai alapja sincs. A XVII. század elején Kővágóőrsöt is miként Dörgicsét, a reformátusok foglalták el. Pathay István püspök már 1613. évi nov. 5-én levelet irt nekik s Kanizsai Pálfi János pápai esperest is felszólította, hogy a kővágóőrsi lelkipásztort, aki még nincs felavatva, idézzék a zsinat elé. 1614. jul. 14. pedig, midőn több kővágóőrsi nemes a papjukat részeséggel vádolta, Pathay katonákkal akarta őt magához Veszprémbe kisértetni. De a barátai azzal az állítással, hogy fel van avatva, megvédel-