Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.
Ákosházi Sárkány János (talán István fia) mint bozsoki földesúr 1667. már csak évi 20 forintért engedte meg Bozsokon a rohonciaknak evang, vallásuk gyakorlását. így bizonyára már ő is hitet cserélt. 1670-ben egerszegi parancsnok s a Kanizsa elleni végek alkapitánya volt. Feleségét, Tőrös Katalint, ki 14 évig volt Batthyány Kristóf főkapitány kedvese, megölte s emiatt Zrinyi Péterhez menekült. így lett ez a buzgó protestáns család is hitehagyottá. 1 Söjtör. (Alsó és Felső, ma már összeépülve, Pusztaszentlászló közelében. Deák Ferenc házával.) 1356-ban Szent Adorján tiszteletére szentelt temploma volt, földesura a Hahóti család. A reformáció korában első lelkészei bizonyára lutheránusok voltak. De 1627. Pápai Gergely nevü református lelkészt találunk itt. Thury Etele 1634-ben az evangélikusok által elfoglalt egyházak közé sorolja. Kis Bertalan püspök a csepregi zsinaton 1635-ben HercegszöUósi Jánost a Kanizsa melletti Söjtörre lelkésznek avatta fel. Szedenics Jánost 1647. azonban már nem a zalai, hanem a sopronmegyei Söjtörre avatták fel. Musay püspök a zalamegyei Söjtört még 1661-ben is, két helyen ís az anyagyülekezetek közé sorolja, 1 Pusztaszentlászló és Bollahída XVI. és XVII. századbeli emlékeinkben még nem fordul elő. Egy zalai Szentlászlón 1599. evang. lelkész volt, de hogy melyik ez a sok közül, nem tudjuk. (Adattár VII. 105.) Pacsa. Rajk mellett. Szent Györgyről nevezett temploma már 1312. említtetik. Két kápolna tartozott hozzá Dusnokon és Isaboron. A Dusnok földön lakó dusnokok felett 1290. Benedek veszprémi püspök bíráskodott. Musay püspök 1661. az anyaegyházak között említi. (Békefi 170. 182. Eht. Eml. 149.) Nemesapáti. (Búcsuszentlászló és Zalaegerszeg közelében.) Valószinűleg ez szerepel az 1599. évi zalamegyeí adójegyzékben, mely szerint Apátínak evang. lelkésze volt és 50 dénár évi adót fizetett. -Régi jegyzőkönyveink nem említik. Musay 1661-ben az anyagyülekezetek közé sorolta. Anyagyülekezet volt még 1695-ben is. A* következő 1696. évi márc. 5-én Asbóth János itt egyházlátogatást tartott. Lelkészük ekkor Laki János volt s a hivek kérték, hogy továbbra is maradhasson. Lakit még 1666-ban avatták fel Kenyéribe. Anyagyülekezet volt Nemes1 Eht. Eml. 203. Pauler Gy. Wesselényi és társai összeesk. I. 370. 2 Békefi, 139. Adattár IX. 100. Thury E. 284. Eht. Eml. 74. 81. 147. 149. Ker. jkv. II. 99.