Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.

vích Miklós gróf horvát bán 1678. egy Karuffa nevű lutheránus papot űzött el Légrádról. Ugyanebben van feljegyezve, hogy az evangélikusok első templomát a megdagadt Dráva hullámai döntötték romba, emiatt az istentiszteletet jóidéig egy öblös hombárban tartották. Második imaházuk pedig tűzi veszedelem martaléka lett s ebben az időben kálvinista lelkész is járt hozzájuk. Az 1681. évi soproni országgyűlésen a protestánsok sérelmei között Légrádot is felemlítik, amelynek templomát a paplakkal, iskolával és más járulékokkal együtt elvették. Ez bizonyára még 1671-ben a nagy üldözés elején történt, (Haller i. h. 382. Zsilinszky M. III, 499.) Az 1681. évi vallásügyi törvény Légrádot névszerint nem említi meg, míg Szentgrótot, Tihanyt, Vázsonyt, Pápát, Veszprémet igen. A légrádiak azért 1682. mégis protestáns lelkészt hívtak, aki ellen a zágrábi püspök nyomban a király előtt emelt panaszt. S az udvartól Stellinger Kristóf, a püspök bizalmasa kapta azt a választ, hogy Légrádon nincs helye protestáns lelkésznek, mert Légrádnak az új törvény nem biztosít vallásszabadságot. Ugyanezen évben Vinczy Márton légrádi plebánus is arra kéri Borkovich püspököt, hogy a papi cselekvényeket is végző lutheránus levita-tanítót távolítsa el Légrádról, (Haller i. h. 382.) 1684-ben kir, bizottság jött Légrádra, mely a gyülekezet s ennek tanítója előtt kijelentette, hogy sem az ágostai, sem a helvét hítvallásuak Légrádra lelkészt nem hozhatnak, vallásukat sem nyilvánosan, sem magánosan nem gyakorolhatják, iskolát nem tarthatnak és gyűléseket sem hívhatnak össze. Ugyanekkor Nagy Györgynek, a muraszigeti kamarai javak adminisztrátorának és Szőkey János vicekapitánynak azt is meghagyták, hogy az áriánusokat (unitáriusokat) is távolítsák el a várból. (Haller 383.) Légrádnak 1671. óta osztrák parancsnokai voltak (Breiner, Diepenthal, Wildenstein) s 1685-ben az osztrák kormány nevezte ki Muraköz és Légrád parancsnokának Zrinyi Ádám grófot (1662—1691), a költő fiát is, akit Bécsben osztrák szellemben neveltek. A protestánsok ennek idejében sem nyerhettek vallásszabadságot. Borkovich püspök 1685. éppen Zrinyi Ádámot hívta fel, hogy űzze ki az áriánusokat, 1686-ban ismét felperzselték a lutheránus templomot s a három harangot visszavették tőlök, 1687-ben egy Barakonyi Ádám nevű új prédikátor jött Légrádra, de ennek még ebben az évben távoznia kellett. Szalóky Elek szerint 1687. egy Rajczi (Rajky) András nevű lelkészt is