Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.

mint légrádi lelkész terjeszté elő Pipo István hajdúnak (stipen­diarius pedestris) panaszát, akinek felesége törökké lett s férjét hűtlenül elhagyta. Deselvics idejében mondta Zrinyi Miklós a költő 1659, a pozsonyi országgyűlésen azt a szép dicséretet a légrádiakra: „Tudjátok meg, uraim, igaz pápista ember vagyok, vallásomban való állhatatosságomban is egyítek. sem halad felül. De micsoda dühös bolondság vinne engemet arra, hogy én pél­dának okáért az én légrádi evangélikus vitézeimet és ott való praesidiáriusimat helyükből kiűzzem ? Bizony akiket ismerek pápista katonákat, tiz törökre se mernék kimenni velük. De ha az evangélikusokkal vagyok, azoknak imádsága és sok éneklései között, valamikor harcra megyek, soha nyereség nélkül meg nem térek." 1 Deselvicset a kortársak tudós és kegyeslelkű egyházi ember­nek ismerték. Fekete István, midőn püspökválasztáskor a szava­zatát ráadja, azt irja: „Az jámborság nem hogy excusálná ő kegyelmét ezen tiszttül, de sőt inkább egyik az, a mely érde­messé teszi". Es Dömötöri György theologus is Tübingenben a győri jezsuitákkal vitatkozva, midőn ezek a Németországból be­hozott német ruhát és topánt is szemükre vetették a lutheránus papoknak, azt feleli nekik: ,,Menjenek el Sopronba, Kőszegre és Croatia szélén Légrádba, ha annyira nem tetszik nekik a német ruha viselése és vizsgálják meg, hogy akármelyik tudós evang. férfiúnak lett-e valami fogyatkozása a német ruha és topán viseléséből ?..._. Vannak, Istennek hála, egyházainknak nem kevés olyan vezetői, kik egykor ilyenféle ruhát viseltek, kik most tudományukkal és erkölcseikkel tündökölnek". Ezek közé számítja a légrádi lelkészt is. Hogy diákjaink külföldön német ruhát viselnek: Cum fueris Romae, Romano vivito more,— mondja mentségükre Dömötöri. 2 Deselvics 1664. hagyta el Légrádot, hol Zrinyi Miklós korá­ban Üj Zrinyivár közelében a már öreg férfiút örökös török veszedelem fenyegette és Egyházasfalvára költözött Sopron megyébe, ahol szintén esperes volt. Fekete 1665. febr. 10. már mint ilyenre adta püspökválasztó szavazatát. Mint egyházas­falui lelkész és esperes volt jelen Deselvics Bükön 1669. jún. 27. az ujabb püspökválasztó zsinaton. (Eht. Eml. 203. Adattár V. 64.1.) 1 Pápai Páriz Ferenc, Romlott fal felépítése. Adattár 1906. V. 171. Eht. Eml. 89. 202. 2 Eht. Eml. 203. Wőlfflin Kr. Vindiciae veritatis adversus Jesuitas Jaurinenses. Tübingen 1666. Előszó.

Next

/
Thumbnails
Contents