Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.

Szentvid. Lelkésze, Jansa Ambrus 1616-ból ismeretes. Ez a gyülekezet is 1626-ig állott fenn, (Eht. Eml. 64, 150.) Vinnicza. Neve szintén az 1626. elfoglalt gyülekezetek közt szerepel. Innen származik a Vinniczay család, amelynek egyik tagja Vinniczay János Monyorókeréken, tehát szintén Zrinyibirtokon született és 1620. Muraszerdahelyen volt lelkész. (Egyht. Eml. 66. 130. 150.) Légrád. A rómaiak idejében Carrodunum, később Lewgrád. 1163-ban a templomos lovagrendnek volt itt zárdája, amikor 16 más faluval együtt a somogymegyei Csurgóhoz tartozott. Itt állott már 1230 előtt a híres szentháromsági bazilika is. (Terra, super quam Basilica sanctae Trinitatís esset fundata). A középkorban a Panith, Hahóti, Kanizsai, Himfi, Hampó és Ernuszt családok voltak a birtokosai. 1541—1546. Keglevich Péter horvát bán birta, 1546-ban pedig Zrinyi Miklós kapta meg, ki itt 1551. építette ujjá a légrádi várat. Első kapitánya Csányi László volt. Zrinyi csurgói és szigetvári birtokáról telepített ide magyar vitézeket. Légrádon ís a Csorba, Gerendai, Novak, Pápai, Somogyi, Szokoly, Gadányi és Poklostói családneveket találjuk, amelyek egy 1550. évi jegyzék szerint Szigetvárott szerepeltek és a légrádi nyelvjárás megegyezik a szigetvárival.

1 Ezek a Szigetvár vidékéről ide telepített magyar vitézek voltak itt a reformáció úttörői, de lehet, hogy Szeremlyéni Mihály kanizsai evang. lelkész már 1544. körül is megkezdte itt az igehirdetést. Horvát történetírók szerint Zrinyi György Légrádon is 1570. körül fogott hozzá nagyobb erővel a reformálás munkájához. Horvát R. Povjest Medjumurja c. műve szerint Zrinyi buzgalmának esett martalékul 1571. a csáktornyai, légrádi és perlaki templom. Bedekovich szerint is 1571. már támadólag léptek fel az evangélikusok és lerombolták a légrádi és perlaki r. kath. templomokat. A XVI. század végéről alig valami adatunk van Légrád történetéhez. 1577. és 1600-ban a török hatalmába került Légrád, adataink e miatt is oly hiányosak. Az eddig ismert első légrádi lelkész az Erdélyből Tordáról ide származott Serényi György, ki előbb szombathelyi parochus és kanonok volt és hozzánk áttérvén, 1620-ban mint légrádi lelkész Dubinszki nedőcei, Vinniczay muraszerdahelyi és Horváth kotori lelkészekkel együtt irta alá hitvallási könyveinket. Serényi ekkor légrádi, 1631-től kezdve pedig kövesdi lelkész és 1 Csánki D. Magyorsz. tört. földr. a Hunyadyak korában. Haller, Légrád tört. 10. 1. Haller, Muraköz ref. i. h. 377.