Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.

belícaí lelkész által horvát nyelvre fordított műveket, ú. m. 1. Katekizmus íli kerstianski navuk (Káté, azaz keresztyén tanítás). 2. Novi zakón (Űj testamentum). 3. Contra realem praesentiam Corporis Christi in Eucharistiae sacramento. E három műnek minden példányát sikerült elpusztítani, ma egy példányuk sem ismeretes. De Nedelicen jelent meg Verbőczy István Hármas könyvének horvát fordítása is, melyet Veres Balázs magyar fordításából Pergossich János varasdi jegyző fordított le „Trojstranchni Pizmotvor" címen. Ez a mű Nedelicen 1574. jelent meg s a fordító Zrinyi Györgynek ajánlotta. Ennek egy-egy példánya már a Nemzeti Múzeum és az Egyetem könyvtárában is megvan. (Szabó K. Rmk. II. 133—136. Haller J. i. h. 372.) Nedelicen akart letelepedni 1599. Snollscheck János el­űzött krajnai lelkész is, akit Zrinyi neje, Stubenberg Zsófia hivott ide, de az urodalmai tisztek nagy kálvinizmusa miatt inkább visszament Alsó-Krajnába. Ez a kálvinizmus azonban mégsem lehetett itt oly nagy és erős, mert 1615-ben már Gederóczi Harczán Mátyást, 1620-ban pedig a trencséni szüle­tésű Dubinszki Imrét avatták fel Nedőczére lutheránus lelkész­nek. Ezt a gyülekezetet is bizonyára ifjabb Zrinyi György foglalta el 1626-ban.' Szobotica. (Kisszabadka.) Csáktornya közelében ez is anya­gyülekezet volt. Musay püspök a Zrinyi György által 1626. el­foglalt egyházak közé sorolja. (Eht. Eml. 149.) Belicza. Némelyek szerint az evang. Beliczay család szár­mazási helye. De ők magok a nyitramegyei Belictől származtat­ják nevüket s a jeskófalvi előnevet is használják. Első ismert lelkésze a jeles Buchich Mihály, akinek két rokona, Buchich György és Miklós Zágrábban volt kanonok. Buchich Német­országban ismerkedett meg a reformáció tanaival. Előbb Stenje­vecen Zágráb mellett volt lelkész. A fentebbi három müvét, a kátét, újtestamentumot és az úrvacsoráról szóló vitairatot, melye­ket Hofhalter Rudolf nyomatott ki Nedelicen, már mint belicai lelkész fordította le horvát nyelvre. Verhovec zágrábi püspök mondja őt (Constit. synodales ecclae Zagr.) e művek fordítójának. Ezek miatt a zágrábi zsinat 1574. ki is közösítette a római egyházból. Belicza későbbi lelkészei közül csak Suttak Mátyást ismerjük, akit Klaszekovích István püspök 1612. avatott fel. Itt 1 Loserth J. Aktén und Corresp. II. 509. Payr, Eht. Eml. 64. 66. 150.

Next

/
Thumbnails
Contents