Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.

1661. ezt is a muraszombati esperességhez számította. (Eht. Eml. 81. 135.) Lenti. Szintén anyagyülekezet volt. Kis Bertalan püspök 1632. május 12-én a guari születésű Molítoris Györgyöt avatta fel lelkésznek Lenti várába. (Eht. Eml. 73.) Zebeczke. (Novai járás.) A reformáció korában itt is alakúit evang. gyülekezet. De csak egyetlen adatunk van róla. Kis Bertalan püspök 1636. május 28. a sárvári zsinaton a zalamegyei Zebeczkére avatta fel Kanizsai Györgyöt lelkésznek. (Ker. jkv. II. 139. Eht. Eml. 76.) Tófej. (Novai járás, vasúti állomás.) Erről is csak azt az egyetlen adatot tudjuk, hogy Kis Bertalan püspök 1630. jún. 5. a csepregi zsinaton Tófej nevű zalamegyei faluba Csököli Istvánt lelkésznek avatta fel. Tehát anyagyülekezet volt. De keletkezését és pusztulását nem ismerjük. Ma Pusztaszentlászló szórványhelye. (Ker. jkv. II. 14.) b) Muraköz és a Zrínyiek. Muraközben a Zrínyiek voltak a reformáció pártfogói, akik közt már a szigetvári hőst is ott találjuk. Az első nagy Zrinyi Miklós 1510. született. 1543-ban vette nőül Frangepán Katalint, második nejét Rosenberg Évát, Rosenberg Vilmos császári tanácsosnak és Csehország főkamarásának nővérét pedig kevéssel hősi halála előtt 1564. szept. 21. Ez a neje már evang. volt. Esküvőjük cseh irók szerint Neuhausban már szept. 10. volt. Nádasdy Tamással Sárvárott 1549. okt. 22. kötöttek egymás védelmére örök barátságot és szövetséget. Többi barátai is, Horváth Márk, Erdődy Péter, Batthyány Boldizsár, Bánffy István és László, Ungnad János sat. majd mind evang. voltak. Csáktornyán kívül Zrinyi birtoka volt a vasmegyei Monyorókerék is. És Szegedi István bécsújhelyi pálos vikárius 1558. a vasvári káptalan előtt protestált az ellen, hogy Zrinyi a Monyorókerék melletti zárdát és ennek javait elfoglalja. Tamás, a pálosok főpriorja, midőn 1559. a lutherana haeresis ellen panaszkodik, megvádolja Zrinyi Miklóst és Erdődy Pétert, hogy a monyorókeréki zárdát lerombolták és kifosztották. És sok baja volt a zágrábi káptalannal is. Barátjának, az evang. hite miatt Württembergbe menekült Ungnad János stájer kapitánynak kértére 1558. és 1561. megengedte, hogy birtokain horvát protestáns könyveket terjesszenek. Truber Primus horvát lelkész 1562. több protestáns könyvet köttetett