Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.

Ezek közül Bánffy János családját ismerjük közelebbről. Ennek fia, István és unokája, Miklós voltak Lendván a reformáció első pártfogói. Korán beszerezte a család Eber Pál wittenbergi tanárnak 1551. megjelent történeti naptárát (Calendarium Historicum) s ebbe irták bele családi feljegyzéseiket, melyek több érdekes adatot mentettek meg számunkra.

1 Ennek alapján ismerjük Bánffy János családját is. Az apa Ormosdi Székely Magdolnát vette feleségül. Második neje pedig Henning Margit volt, akit 1534. jan. 30. bekövetkezett halálával özvegyül hagyott maga után. Gyermekei közül ismerjük Zsigmondot, aki II. Lajos udvari embere (familiáris) volt. Másik fia István volt, aki még csak 1522. febr. 9. született. Leányát, Annát pedig Désházi Szilágyi István vette feleségül.

2 Bánffy István 1543, jan. 22. még „ritu sanctae Romanae ecclesiae" tartá esküvőjét Guthi Ország Magdolnával, Ország Imre főajtónálló és Homonnai Drugeth Ágnes leányával. Lehet azonban, hogy ez a latin kifejezés csak gondatlanságból maradt benne a régi szokásos formulában, mert 1544. febr. 28. született Anna nevű leányuknak már az evang. Orbonai Rácz György magiszter volt a keresztapja. Miklós fiuk 1547. jan. 25. született, Gáspár pedig 1551. deo. 21-én. Az apa 1568. jan. 22. halt meg. Rácz Györgyön kívül Zuhodolyi András deák és Szentgyörgyvölgyi Bakács Farkas is nevelői voltak a gyermekeknek. Miklós fiukat már 9 éves korában 1556. febr. 22. Grácba küldték német szóra. Eddigi pedagógusán, Rácz Györgyön kívül még két más mester is elkísérte. 1558-ban jan. 10-én pedig Archo Pyrrhus gróf neje, Széchy Margit (első férje Salm Miklós volt) vitte el a fiút Bécsbe, hol a királyi udvarban tanult, miként Nádasdy Ferkó és több magyar ifju. Leányukat, Annát 1561. szept. 14. Révay János (Mihály és Ferenc fivére) vette el feleségül. Édes anyjuk, Ország Magdolna igen művelt, jószívű, vallásos, munkás és takarékos nő volt, miként ez fennmaradt leveleiből is kitűnik. Takáts Sándor piarista történetíró igen szép vonzó képet fest róla, csak azt nem említi, hogy protestáns volt. 1584. febr. 5. halt meg. Bánffy István fiatal korában mint katona sokat volt távol Pécsett és Pápán, többnyire unokatestvérével, 1 A Bánffy-család naplója. Tudománytár, 1841. Közli Bátorfi L. is: Adatok Zala m. történetéhez. I. köt. 238—241. 1. 2 Bunyitay, Eht. Eml. III. 55. Fogel J. i. m. 56.