Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - X. Győr és a győrmegyeí gyülekezetek.

és elpusztult. 1629-ben a győri káptalan mellett Mesterházy Boldizsár özv. Syey Jánosné szül. Vragovich Katalin és Magassy László voltak itt birtokosok. (Győrm. mon. 40.) 1615-ben Csepreghy Mihály volt az evang. lelkésze, ki a lövői zsinaton máj. 20. irta alá szimbolikus könyveinket. 1625. pedig Kopcsányi János a koroncói lelkész, ki jelenvolt a csepregi püspökválasztó zsinaton. 1630. jún 5. Báthi Jánost avatták fel ide, aki csakhamar Kajárra távozott. 1639 nov. 22. a bozsoki zsinaton Kis Bertalan püspök Ambrosiades Andrást avatta fel koroncói lelkésznek. 1654 előtt Lázi György volt Koroncón, aki ekkor már Vágra költözködött át. Lázi ellen 1654. jan. 27. a keresztúri zsinaton (Rábaközben) Mészáros Márton és Ihász István esküdt polgárok Koroncó nevében vádat emeltek, hogy „különféle mód nélkül való cselekedetei miatt" kiadtak rajta s Győrben a fiánál lakott, aratáskor mégis a gabonarészét követelte s Pápán 4 f. 5 d. aratási s 2 f. 5 d. borköltséget hajtatott be hivein. Lázi azonkívül a paplakon bort is méretett (korcsmáltatott), jóllehet a falu megüzente neki, hogy ő kegyelmét nem korcsmárosnak, hanem prédikátornak fogadták. „Más az, hogy mi holdult (hódolt) helyen lakunk — panaszolják a hívek — és az katonák és hajdúk föl s alá járván, az ő kegyelme borárultatása mellett faluul nem kicsiny kárt vallunk." Ilyen okok miatt kellett Vágra mennie, ahol Keglevicsné földesasszony vette őt pártfogásába. A kerület el is ítélte s a fentebbi összegek megtérítésére kötelezte. (Ker. jkv. 411.) Sz. Fekete István püspök 1672. máj. 18. a meszleni zsinaton Gábor Mátyást avatta fel Koroncóra lelkésznek, aki 1674. innen ment Pozsonyba a rendkívüli törvényszék elé. 1698-ban a győri káptalan, Eölbey György és más nemesek voltak itt a földesurak. 1704. jún. 13-án e község határában Heister császári fővezér döntő csatát nyert Forgách Simon kuruc tábornok seregei felett. Több mint kétezer kurucot, Rákóczinak legjobb gyalogságát lekaszabolták itt és Koroncó is elpusztult.

1 Kisbaráti. 1261-ben van első nyoma. A Péchy, Héderváry és Nádasdy családok voltak itt birtokosok. A török 1549. Győrrel és Pápával együtt feldúlta s ekkor Nádasdy Tamásné Kanizsay Orsolya kapott I. Ferdinándtól szabadalomlevelet, hogy új lakosokat telepítsen ide. 1611-ben behódolt a töröknek, 1619. puszta 1 Ker. jkv. 33. 177. 411. Eht. Eml. 64. 69. 71. 99. 148. Thury E. Gályarabok 8. 1.