Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - X. Győr és a győrmegyeí gyülekezetek.

községek, azt hiszem, már eredetileg is a közelebb eső Dunántúlhoz csatlakoztak. Es a többiek is lassanként dunántúli kerületünkhöz pártoltak át. Ezt a folyamatot maga Pálházi püspök sem akadályozta meg. Hiszen ő is dunántúli, zalamegyei volt s korábban a sárvári iskolában tanított. Műveit Sopronkereszturon nyomatta, ahol maga személyesen végezte a korrekturát s váratlanul itt is halt meg munkaközben 1619. Kereszturon temették is el a dunáninneni püspököt. Győr-Pataháza, Hédervár, Ottevény, Sövényháza maradtak meg legtovább a dunánínneni kötelékben, de a győri véghely magyar őrsége is mind jobban vonzódott a tisztább magyarságú dunántúliakhoz. 1600 után már több győrmegyeí lelkészt is a dunántúli püspökök avatnak fel. Az 1622. évi semptei konzis tórium hatása alatt, mely egy kissé szorosabbra vonta a köteléket, az 1625. és 1628. évi csepregi zsinatokon ugyan még nem találunk győrmegyei lelkészeket. De 1630-ban már megjelentek Csepregen a kajári, mórichidai, felpéci, gyomoréi és csikvándi lelkészek. Ez évben a győri magyar őrsereg már Zvonarics Istvánt, a dunántúli püspök fiát hívta meg lelkészének, de Nádasdy Pál gróf ezt nem bocsátotta el, és a soproni magyar papot, Kőszegi Szekér Mátyást küldötte el nekik. Ezóta lett nagyobb a barátság. 1631-ben a csepregi zsinaton már feltűnő nagy számmal, tizen voltak jelen Győr megyéből u. m. a koroncói, rábaszentmihályi, kisbaráti, kajári, fölpéci, gyomoréi, gyarmati, csikvándi, malomsoki és mórichidai lelkészek. Ezeket akkor már Körösi Imre szili esperes keze alá a rábaközi egyházmegyébe sorozták. Az 1646. évi püspökválasztó büki zsinaton pedig már Bognár György, győri lelkész is megjelent a győri őrség küldötteivel s ezzel a csatlakozás be volt tetőzve. Enyingi Török Bálint fiainak oltalma alatt átmenetileg egy ideig több gyülekezetben református lelkész volt. De ezeket csakhamar ág. hitv. evangélikusok váltották fel, amint a földesurak változtak. Mert a nép hű maradt hitéhez. A II. korszak történetében feltűnő lesz, hogy az 1674. évi pozsonyi törvényszék előtt mily nagy számmal jelentek meg lelkészeink Győr megyéből. Ennek nem csupán a közelség volt az oka. Hédervár. Ősi magyar község a nagy és kis Duna között. Alapítói a Géza vezér idejében bejött Volfger és Hedrich lovagok, az utóbbi a Héderváryak őse, ki Gézától az egész Szigetközt adományul kapta. Hédervári Ferenc nándorfehérvári kapitány e vár hűtlen elhagyása miatt 1521. minden jószágától