Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - X. Győr és a győrmegyeí gyülekezetek.

megjavulásáról reverzálist adott, bocsátották szabadon. Győrnek ily nehéz időben bizonyára higgadtabb és erkölcsi tekintetben is kifogástalanabb lelkészre lett volna szüksége. A reformátusok is, mivel tőlük tért át hozzánk, Győrött nem jó szemmel nézhették. 1 Győrött ugyanis a két protestáns felekezet közös gazdálkodása most is fennállott, a különválás még nem történt meg. A viszonyokat jól ismerő Kanizsai Pálfi János püspök 1629. dec. 1-én irta erre vonatkozólag: „A győri evangélikus vitézlő sereg között való evangelíka eklézsia rész szerint augustána, rész szerint helvetica confessión levő tagokból áll, mindazonáltal, holott az augustána confessio ott előbb való és gyökeresebb, a helveticusok az augustanusokkal, az augustána confessión levő prédikátor tartásban consentiálnak és egyiránt fizetnek és a prédikációra bejárnak, noha máshová járnak communicálni." Ilyen vegyes volt a gyülekezet Pápán is. (Prot. Szemle 1903. 440. és 1905. 295.) A két felekezetnek összefogva is nehéz volt vallásgyakorlatát most a Pázmány Péter által vezetett ellenreformáció korában megmenteni. A győri püspökök: Lépes Bálint (1619—23), Dallos Miklós (1624—30), Sennyey István (1630—35), Pázmány céljainak voltak eszközei. Dallos Miklós a káptalan akarata ellenére Pázmány segítségével vitte be Győrbe már 1626. a jezsuitákat. A prímás 1626. okt. 26. irta Dallos püspöknek: „Nem tudom én, ha az páterek ugyan ott akarják-e az Collegiumot és nem ott, ahol én javallom vala, Kőszegben. De ha ugyan Győrött akarják, én nem ellenzem, sem improbálom". II. Ferdinánd 1627. három szomszédos házat vásárolt számukra a főpiacon és az ügyes kezű Dobronoki György páter vitte be rendtársait. Sennyey püspök 10.000 forint alapítványt biztosított számukra s erre Forró György páter már 18 rendtagot hozott ide. Templomukat 1634. kezdték építeni és 1641. fejezték be. Ez valamint rendházuk és iskolájuk a mai bencés zárda helyén volt. A tanítást már 1627, megkezdték. Sok evang. és ref. fiu is járt hozzájuk, bár ezeket a poétika és retorika felsőbb osztályaiba már, ha át nem tértek, nem vették fel. 1642-ben a parvisták között 41 lutheránus volt s ezek közül 14-et áttérítettek. Böjthe kanonoknak Lamormaín páterhez intézett levele szerint 1 Ipolyi A. Veresmarty M. 546. Prot. Szemle. 1899. 609. 611. Katona XI. ord. 30. p. 177.