Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - X. Győr és a győrmegyeí gyülekezetek.
Bethlen Gábor felkelésének évében maradt ismét evang. lelkész nélkül. 1 Győr városából kitiltatván, a protestáns őrség még Bethlen háborúja előtt Pataházán a Duna balpartján szerzett telket istentiszteleti célra. Ezt a telket Alsoki Márton szolgabíró zálogosította el Szalay alias Péchy Györgynek, ez pedig — mivel Alsoki a szegénysége miatt kiváltani nem tudta — eladta a győri evang, őrségnek, amelynek részéről mint vevő Pázmány Ferenc, a magyar gyalogság fővajdája (1632-ben 76 éves) szerepelt, így lett tehát imaházuk, de elég kényelmetlen és veszedelmes dolog volt a városi lakosságra és az őrségre nézve télvíz idején, hogy a Duna túlsó partjára járjanak istentiszteletre egy nyomorult falucskába. Fel is panaszolták helyzetüket a király és az országgyűlés előtt többször is, Jóltevői ís korán voltak már a gyülekezetnek. Nemes Kis Starsics Farkas győri alkapitány a tanuló ifjúság számára 2000 forintot hagyott végrendeletileg s ehhez Bay Mihály is, kinél a pénzt elhelyezték, még 1000 forintot adott szintén a testamentumában. Ezt a pénzt Keglevich Miklós nagyságos úr azonban eltulajdonította s mivel többszöri felszólításra sem adta vissza, a református lelkészek ez ügyben 1619. a pozsonyi országgyűlésen Bethlen Gáborhoz folyamodtak. 2 Már az 1618, évi országgyűlésen ís ott szerepelt a protestánsok sérelmei között, hogy a győri erősségben a protestáns katonáknak az 1608, évi I, t. cikk ellenére nem engedtetik meg a szabad vallásgyakorlat, hanem a várfalakon kívül szabad ég alatt kénytelenek istentiszteletüket végezni. Ebből azt látjuk, hogy a várőrség nem mindig ment át a Dunán Pataházára, hanem a belvároson kívül valahol a szabadban gyülekezett össze, olyan formán, mint Magdeburgi Joakim idejében a trombitaszóra. Az 1619. évi országgyűlésen is felpanaszolták, hogy míg a zsidóknak, rácoknak, anabaptistáknak és másnak mindenkinek valláskülönbség nélkül szabad Győr várába (praesidium) bemenni; ezt a szabadságot egyedül az evang. lelkésznek tagadják meg s emiatt [gyakran a csecsemők keresztség nélkül, az öregek és betegek Isten igéjének vigasztalása és az uri szent vacsora nélkül halnak meg. Az 1620, évi beszterczebányai országgyűlés meg1 Payr, A Concordia-könyv legrégibb magyar fordítása. Ev. Eh. és Isk. 1900. 332. 1. Sz. Molnár A. napi. 347. Eht. Eml. 171. Fehér Ip. Györ m. leírása 529. 626. 2 Liszkay'J. A nagygyőri ref. eh. múltja. 154. 1. Prot. Adattár IX. 40. 1.
