Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - X. Győr és a győrmegyeí gyülekezetek.

(mivel a préposttal közös háza volt) még r. kath. hitszónoknak (praedicator) tartanak, sajnos, nincsen bővebb tudomásunk. Ábrahám, második német prédikátor neve után még „a prédikátor urnák egy leégett épülete" is említtetik. A fentebbi telekkönyv szerint sok német katona lakott Győrött és Rueber házán kívül Salm grófnak is voltak Győrött házai és tisztjei. Chytraeus Dávid, a jeles rostocki theológus, kit az evang. agenda ügyében Miksa király hivott meg Ausztriába, 1569-ben megnézte Györ városát ís és megemlíti, hogy Salm Eccius várparancsnok szívesen fogadta s van a városnak evang. lelkésze is.

1 Magdeburgius utóda Győrött 1570 körül a rostocki Schubart János volt, ki azután Tatára ment tovább, 1580-ban pedig Reuter Lénárd volt a győri német lovasok prédikátora és fizetését szintén Ausztriából kapta. Ez utóbbi mint fláciánus azonban korán elvesztette állását, mert Fláciusnak „Wiederholung und Formula veritatis" című munkáját 1581-ben már mint exuláns írta alá. 1584-től 1586-ig egy Mag. Ammon András nevű német tanítója is volt Győrnek, ki frank földön Staffelsteinban született s Wittenbergben már 1576. elnyerte a magiszteri grádust. 1580-ban Nezsiderbe került, ahol 4 évig tanított s a pápisták által elűzetve ekkor került Győrbe, hol nem csak az iskolát vezette, hanem a predíkálásban is gyakorolta magát. Két évi tanítóskodás után a győri őrség főkapitánya, Teuffel András báró felavatás végett Wittenbergbe küldte, ami itt 1586. okt. 16. meg is történt. Visszatérte után is bizonyára egy ideig még Győrnek volt lelkésze. Győrött és Kassán volt német lelkész Schwerter Hartmann is, ki 1589. feleségével és 12 gyermekével menekült ki Württembergbe s ott 70 éves korában 1598. újra jelentkezett segélyadományokért.

2 Az utóbbi német lelkészek már Győrnek Szent Istvánról nevezett templomában is prédikálhattak, mely a mai megyeház helyén állott. Viliányi Szaniszló szerint ez a templom 1592—1594. a német evangélikusok birtokában volt s rólok nevezték német templomnak. Állítólag Győr szerencsétlen várparancsnoka, Hardegg Nándor gróf is evang. lett volna s ez engedte át felekezetének ezt a templomot, melyet 1607. után a buzgó pápista Breuner János főkapitány és Náprágyi Demeter püspök (1607—1619) fog1 Liszkay J. A nagygyőri ref. eh. múltja 2. 1. Eht. Eml. 29. 1. Oratio D. Chytraei post reditum ex Austria. 1572. Payr, Flác. leik 13. 1. 2 Raupach, Evang. Oesterreich V. 152. 1. Klein S. Nachrichten I. 350. Oesterr. Prot. Jahrb. XVII. 184. és XXVI. 10. 1.