Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - X. Győr és a győrmegyeí gyülekezetek.

X. Győr és a győrmegyeí gyülekezetek. a] Győr város reformációja. Győr ősi püspöki székhely. De a mohácsi vész után a püspökség gyenge volt arra, hogy a reformációnak útjába álljon. Más felöl pedig a császári hadseregeknek több igen buzgó evang. parancsnoka volt itt, kik a lelkészeket védelmükbe fogadták. És Győrnek mint végvárnak magyar őrsége is már a XVI. században is lutheránus lelkészt és tanítót tartott, akiknek rendes katonai zsoldjuk volt. Volt továbbá lelkes müveit polgárság is, mely az evangelíomot kívánta hallgatni- Nem csak német, hanem csakhamar magyar nyelven is megindult az igehirdetés, mely elé csak a későbbi püspökök tudtak gátat emelni. Paksi Balázs győri püspök a mohácsi vészben esett el és I, Ferdinánd a püspökség javadalmait német kincstárnokának, 1530-ban pedig a szerb származású és erőszakos Bakícs Pálnak adományozta, aki ezeket áz 1535. kinevezett Újlaki Ferenc püspöknek sem volt hajlandó átengedni. Bakícs'-'halála (1537) után pedig ennek testvérei, Péter és Mihály tartották kezükben a püspökség birtokait. Utóbb pedig Bakícs Pál veje, Czobor Imre, majd Enyingi Török Bálint s ennek fia Török Ferenc fosztogatták a püspöki javakat. Ez utóbbi annyira engedte magát ragadtatni, hogy a királyhoz küldött 1557. évi jelentés szerint Győrött Szent Ferenc napján a r. kath, szertartások kigúnyolására udvari bolondját barát csuhába öltöztetve a franciskánusok templomába küldte, aki itt az istentiszteletet botrányosan meg ís zavarta. (Győri kápt. levtár. Borovszky, Győrm. mon. 312.). Az evangeliom tanait, ha korábban nem, bizonyára hirdették már itt azok a német lelkészek, akiket II. Joachim brandenburgi választó fejedelem és Móric szász herceg 1542. évi hadjáratával Luther és Melanchthon küldtek hazánkba. Joachim a bécsi táborból kiindulva Győrött is megállapodott. Innen irt levelet júl. 29. Batthyány Ferenc horvát bánnak. A kíséretében levő lelkészek, Agrícola János, Steínbach Gáspár és Aman Theobald, bizonyára Győrött is felhasználták az alkalmat, hogy az ottani várőrséggel és a németajkú polgárokkal a reformáció tanait megismertessék. Melanchthon legalább külön utasításban hagyta meg nekik, hogy a tábori szolgálaton és a hadjárat történetének megírásán kivül szélesebb körben is igyekezzenek Magyarországban a reformációt terjeszteni és megerősíteni. (Instructío pro Casparo Steínbach ministro verbí Divini ad expedítíonem