Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - IX. Kemenesalja.

püspök posztílláját, más gyülekezetekben pedig Kulcsár György művét használja. Az újkéri zsinatról 1602. máj. 13. Magyari István és Kőszegi Balázs esperesek, valamint Cziczak János (sedis Apostolicae nótárius) komoly intő levelet irtak neki, hogy ezt többé ne tegye. (Scis autem te non farináé pontificiae, sed piae et orthodoxae religíonis Concionatorem esse constitutum.) Zsédenybe is át szokott járni prédikálni, ahol valószinűleg Megyerynek volt birtoka. De innen is kitiltották, mivel Zsédeny Hegyfalu filiája. 1615-ben Német Jánost avatták fel Köcskre, aki 1628ban felsőpatyí, 1633-ban rábasömjéni lelkész volt; de alig lehetett egy személy a Némethi János nevű hegymagasi lelkésszel, aki 1646. véletlenül, egy katonával való összetűzés és vagdal kozás közben saját édesanyját sebesítette meg halálosan s mint matricídát fosztották meg lelkészi állásától. 1621-ben Ságodi Istvánt avatták fel Nagyköcskre. 1630-ban Geregyei Gergely a köcski lelkész, akit 1621. Ostffy asszony fára avattak fel s 1628. Sennyén is lelkészkedett. 1632-ben Köcsknek Borgáta és Kápolna filiákkal a harang miatt volt peres ügye s erre nézve a kerület az 1627. évi peresztegi határozatot tartotta fenn. 1633-ban a dubovai születésű Benedikti Tamás volt a lelkész, akit 1646-ban Mihályfán s 1651. Ostffyasszonyfán találunk. 1646-ban ismét Csepregi István a köcski lelkész, akit 1640, avattak fel. Musay püspök 1661-ben is az anyagyülekezetek közé sorolja. 1681. után Kemeneskápolnával egyesülve éledt fel. 1696ban az egyházlátogatás idején nem volt lelkésze, de a tanítója Milochovszky András, akit a hallgatói korhely embernek jellemeznek. 1706-ban Lövei János volt a tanítója. 1725-ben úgy említtetik Köcsk, mint amelynek csak tanítója volt s a plebánus már elfoglalta. Kápolnának ugyanekkor még volt tanítója.

1 Alsóság. Az őskortól fogva lakott hely a Sághegy tövében, amelyen egy római castrum nyomai láthatók. A XVII. században evang. temploma volt. Földesurai Kéry János gróf, Chernél János, később pedig az Erdődy és Somogyi grófok voltak. Ismert nevű lelkészei: 1626-ban a beckói születésű Csapur János, (Szálai Márton 1628. valószinűleg felsősági lelkész volt Sopron megyében); 1630-ban Ságodi István, 1631. Banovicenus András s majd a galgóci születésű Nagy János volt alsósági lelkész 1 Adattár VI. 112. 125. Eht. Eml. 57. 64. 67. 74. 77. 130. 133. 147, 245. 262. 270. 371. Ker. jkv. 22. 50. 254.