Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - IX. Kemenesalja.

nem akarta a soproni reverzálist aláirni, mert ez nemesi szabadságával ellenkezik. A bor behozatala miatt is sok baja volt Sopron városával. 1582-ben Fejérkövi István veszprémi püspök ajánlja őt, mint a „reverendus locumtenens" szolgáját Sopron városának, ahol házat akar venni, mert fivére, akivel eddig együtt lakott, most megnősül. A város 1595. megtiltotta neki, hogy a bormérő cégért kitűzze. Káldy János (valószinűleg soproni) 1643. prókátora volt hegykői Horvát Pálnak, akit jegyese, szentmíklósi Szíjártó Anna perbe idézett. Locsmándon Káldy György volt Wittnyédy István jó barátja. 1663-ban Káldy házában találkozott Zrinyi Miklóssal, 1664-ben pedig Káldynak, mint Zrinyi vitéz katonájának ír, hogy urokra jól vigyázzanak, A Káldy családnak Sopronban a Szent György-utcában háza is volt, a káptalan melletti kétemeletes kis ház, melyen ma is olvasható az 1644. évszám. Később Erdődy György gróf özvegye, Batthyány Erzsébet szerezte meg s 1674. a dominikánusoknak ajándékozta.

1 Vasmegyében kiválóbb tagjai voltak a családnak Káldy Ambrus, 1630. alispán és országgyűlési követ, Káldy Ferenc 1635—47 és Káldy Péter 1649—56. szintén országgyűlési követek. Ez utóbbi az 1680. évi kihallgatáson is mint 68 éves öreg nemes úr szerepel, ki a vati kastélyban lakik s azt vallja, hogy Kemenesalján és Rábaközben majd minden helyen van prédikátor. (Adattár III. 2. 16. Vasm. mon. 566.) Evang. egyházunknak buzgó tagjai voltak a legújabb időkig. Káld első ismeretes lelkésze Kelemen Mátyás 1614-ben, aki 1628. lócsi és 1633—40. vámoscsaládi lelkész volt. 1632-ben Kopcsáni János volt a káldi lelkész, akit Skriba János ládonyi lelkész a csepregi zsinaton bepanaszolt. 1654-ben Kelemenecz Tamás mint Gérce és Káld közös lelkésze avattatott fel a szakonyi zsinaton. Feltűnő, hogy Musay püspök 1661. Gérce mellett nem említi Káldot mint külön anyagyülekezetet. Még 1666. is Fördös István avattatott fel káldi lelkésznek. 1674-ben pedig Kovács Mihály volt a lelkésze. Az 1695. évi jegyzék szerint Káld ismét külön gyülekezet, de az 1696. évi egyházlátogatáskor lelkésze nincs. Tanítójának Szeko Jánosnak pedig igen sok a panasza. Bizonyos Nagy Pál, midőn a tanító egy lakodalomban régi szokás szerint valakinek 1 Vasm. mon. 49. 546. 552. 566. Sopron v. levtár, lad. XXXVI. et LL 12 és 15 sz. Sopr. mon. I. 84. 92. 104. Wittnyédy lev. II. 220. Adattár VI. 75. Ker. jkv. 224.