Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - IX. Kemenesalja.

mégis már Rábaszentmihályon és 1633, Ostffyasszonyfán, 1635. Ujkéren találjuk. 1646-ban Soldos Ferenc volt Simonyiban a lelkész, akit 1635. avattak fel a veszprémmegyei Külsővathra s ez még 1651. is itt volt. Simonyi igen szerencsétlen volt a következő lelkészeivel. 1652-ben Galli György jött ide Csényéről, aki feleségét, Eöri Erzsébetet, a szili alesperes leányát elűzte magától (hűtlenség gyanúja miatt) s egy Anna nevű leánnyal kötött ujabb házasságot. A kerület őt emiatt 1653. a püspök és Godar Péter ügyvéd vádjára örök időkre megfosztotta lelkészí hivatalától és Vöröskői György dabronyi lelkészt is, ki őket összeeskette, súlyosan megbüntette. Ilyen erkölcstelen életű volt egy másik lelkészük, Losi András is. Ez előbb református volt s csak 1651. tért át hozzánk. Eleitől fogva gyanús szemmel nézték s előre is megintették, hogy evang. lelkészhez méltó legyen a tanítása és élete. Ily reménységben helyezték ki Ugodra. De panasz volt ellene. Szeli György pápai ref. lelkész már 1652. gyalázta őt Magasy István ugodi hadnagyhoz irt levelében. Ugodról Simonyiba helyezték át s a sok panasz itt is megújult. Ezeket Joos György vázsonyi lelkész, mint kemenesalji alesperes vette jegyzőkönyvbe^ aki 1657. Musay püspök megbízásából látogatta az itteni gyülekezeteket. Losi lelkész kívánságára Zvonarics Sámuel főesperest is kiküldték Simonyiba, ki a vádakat szintén igazaknak találta. Losi András 1659. mentegető levelet irt a püspökhöz, melyben az ugodi vádakat is rágalomnak mondja. De mind hiába, az 1659. évi büki gyűlés mint volt kálvinistát, akit különben ís csak feltételesen fogadtak be, örökre kizárta egyházunkból. 1668-tól 1674-ig Dimiakovics Péter volt lelkész és alesperes Simonyiban, akit 1650. Széplakra avattak fel. Nikolaides Márton magasi lelkésszel együtt ők voltak az elsők, kik 1674. a pozsonyi törvényszék előtt a hivatalukról lemondó reverzálist aláirtak. A gyászos évtizedben 1680. itt is volt lelkész. Az 1695. évi egyházlátogatás szerint Mesteri és Tokorcs volt Simonyinak a filiája, Bognár Miklós a lelkésze és Bajnok Mihály a tanítója, A mesteriek ekkor megtagadták a gabona járandóságot. 1696-ban Szitádi Györgyöt hívták meg lelkészüknek, ki Ostffyasszonyfán volt tanító. 1706-ban Csurgó György volt a lelkészük és Bánovszky István a tanítójuk. 1706. febr. 7-én esperességi gyűlés volt Simonyiban, hol Aáchs Mihály esperes lelkes beszédet mondott a II. Rákóczy Ferencnek való meghódolásról és Tele-