Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - IX. Kemenesalja.

várral egy időben 1535-ben jelenhettek meg az evangeliom első hírnökei. A levéltári adatok a XVI. században majdnem kivétel nélkül csak donációkra és vagyoni ügyekre vonatkoznak. A közönséges leveleket és híradásokat, melyekben egyházi személyek dolgaival is találkozhatnánk, nem őrizték meg. Asszonyfa lelkészei közül az első ismert nevű Somogyi János, ki 1596-ban irta alá a Concordia könyvét. Mellette egy másik asszonyfai lelkésznek, Körmendi Jánosnak nevét is olvashatjuk ugyanott. De mivel ez utóbbi az Acsád melletti Nagyasszonyfán lelkészkedett, tehát az elsőt kell ostffyasszonyfainak tekintenünk. Jelen volt Somogyi 1625. a csepregi püspökválasztó zsinaton ís, de ekkor már nem volt asszonyfai lelkész. Hogy egy személy volt e ez azzal a Somogyi Jánossal, aki bizonyos gyanúsítások miatt 1630-ban Kis Bertalan püspök és Lethenyei István esperes előtt újra aláirta hitvallásainkat, azt nem tudjuk, de alig is hihetjük. Az 1630. és 1631. évi zsinatokon nem volt jelen. (Eht. Eml. 55. 71. Vilfinger i. m. 17.) Másik ismert nevű lelkészük 1621. óta, ki már határozottan ostffyasszonyfalvainak irja magát, Geregyei Gergely. Ez 1621-ben avattatott fel Zvonarics Mihály püspök által s 1628-ban már Sennyén, 1630-ban pedig Köcskön lelkészkedett. Kamondi Gáspár, aki Kisasszonyfalván született, 1628-ban nem itt, hanem Nagyasszonyfalván volt lelkész. (Eht. Eml. 67. 129.) 1633-ban az idegen származású (talán felvidéki) Zdáni Mihály volt az asszonyfai lelkész. Mint volt sárvári rektort avatta fel Kis Bertalan püspök 1626. Mesteribe. 1628. a csepregi zsinaton is mint Mesteri lelkésze vett részt. Szimbolikus könyveinknek mint „Michaél Míchaélides Zdanensis" irta alá nevét, de jegyzőkönyveink csak Zdanensis néven emlegetik, 1630-ban már Rábaszentmihályon lelkészkedett. Innen került Asszonyfára. Ezt és Bejczy György saári lelkészt a püspök bizonyos gúnyolódó írások miatt (propter scopticos quosdam stilos) 1633. május 31-én a csepregi zsinaton bevádolta. S a kerület úgy határozott, hogy a lelkész, ha sértve érzi is magát, ne irjon túlságos hevességében a püspöke és esperese ellen, hanem terjessze ügyét a consistorium elé. Hasonlóképen járjon el a püspök is. A gorombán írók lakolni fognak. A két vádlott pedig kövesse meg a püspököt. Zdáni lelkészt 1634. Bükre hívták meg s először el is ígérkezett, de azután még sem ment el. E miatt a 31-ik kánon értelmében 2 forint bírságot kellett fizetnie. 1635-ben már Ujkéren volt lelkész. (Ker. jkv. 68. 83. L. fentebb 66. 1.)