Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VIII. A hegyháti és rábamenti gyülekezetek Vas megyében.

vozott. Az utóda 1634. Dvornicenus Márton volt, akit 1619. avattak fel s mint bodonhelyi lelkészt 1632. egyháztanácsos presbyternek választottak meg Körösi Imre rábaközi esperes mellé. Egerszegi János ikervári lelkész 1634. máj. 23. bepanaszolta, hogy Péterfalva filiában az ő tudta és engedelme nélkül keresztelt s a stólát is megtartotta. Büntetésül ezt kétszeresen kellett a kerületi pénztárba befizetnie. Más vétsége is lehetett, mert 1635. sajátkezűleg irta bele a kerületi jegyzőkönyvbe, hogy ezután engedelmeskedni fog elöljáróinak. 1637-ben már Szemenyei Jánost, 1641-ben pedig Horváth Benedeket avatták fel Szentivánfára s Horváth itt volt 1646-ban is, amikor Musay püspök az ikervári egyház gondozását is reábízta. 1653-ban végre iskolát is építettek. A röjtöki ker. gyűlés (1653. nov. 12.) határozatából s a szentivánfai és újfalui nemes és nemtelen ker. hallgatóság egyező akaratából Palásthy Sándor az egyházlátogatási jegyzőkönyvbe íratta „hogy az minemű scholaházat most újonnan Újfalu felé az falu végén szabad földön építenek, farául, azt in perpetuum az közönséges hallgatóságnak engedték az patrónusok és senki el ne vehesse; ha pedig olykor scholamesterük nem lenne és más rendbeli embert szállítanának az házba, az háznak jövödelme az templomra fordittassék." Állandó tanítóra tehát ekkor sem mertek számítani. Lelkészét bizonyára 1674. vesztette el, de a nagy üldöztetés után Szentivánfa is a két filiájával feléledt. 1695-ben Vida István volt a lelkésze és Deweka András a tanítója. Az 1725. évi jegyzékben is még mint anyaegyház szerepel.

1 Vámoscsalád. A régi jegyzőkönyvekben csak Család vagy Pusztacsalád néven említve. Már a XIV. században volt plébániája. Régi templomát Szent Mártonról nevezték. Nádasdy Tamás nádort és nejét a vasvári káptalan 1558. vezette be Puszta-Chalád birtokába, aminek dénesfalví Czíráky Miklós ellene is mondott. Földesurai a reformáció korában így a Nádasdyak voltak. Musay püspök is az elfoglalt templomok 1646. évi jegyzékében Vámoscsaládot a sárvári urodalomhoz számítja. Az 1599. és 1601. évi adójegyzékek szerint Vámoscsaládnak már evang. lelkésze volt, ki 2 forint évi adót fizetett. A hívek 1633-ban „boldog emlékezetű öreg urainkról" szólnak. Magyari István esperes és Cziczak János ker. jegyző 1603. már itt egyházlátogatást tartottak. 1605-ben Fűzi Péter volt Vámos1 Adattár VI. 103. Eht. Eml. 66. 67. 72. 78. 132. 138. 147. 244. 247. 370. Ker. jkv. I. 49. II. 22. 27. 33. 44. 83. 100. 360. >