Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VIII. A hegyháti és rábamenti gyülekezetek Vas megyében.

kéri egyházlátogatáson is Nádasdy Pál megbizottja volt. De egyéb nemesi családok is voltak birtokosok a községben. A reformáció itt is bizonyára már a XVI. században megvolt. Az iváni zsinat 1603. Magyari Istvánt és Cziczak Jánost ide is egyházlátogatásra küldte ki. Első ismert lelkésze Szeli Gergely volt, aki ellen Ságodi Gergely esperes 1633. jan. 5. vizsgálatot tartott s azonnal eltávolította innen, mivel „részeges, kereskedő, kompolár, verekedő és hivatalában rest volt". Az 1633, febr. 28. tartott egyházlátogatáson jelen voltak Kis Bertalan püspökön kivül Ságodi Gergely hegyfalui esperes, Szemenyei György répceszentgyörgyi lelkész és Nádasdy Pál gróf megbízásából, aki szomszéd birtokos volt, Ferenczfi Péter és Jánossy Miklós nemesek s a helybeli nemes birtokosok közül Guary Lajos, Jarman Borbála, Meszlényí Ferenc özvegye, Megyery Mihály, Keszi István, Borbély György stb. A kihallgatott tanuk közt szerepelnek Guary Miklós jobbágyai is. A bíró Farkas Péter, a gondnokok Balogh Péter és Berthold Péter voltak, a lelkész pedig a sárvári születésű Martinovics Gergely, akit csak az előző évben avattak fel. Templomukat a szent keresztről nevezték, de ennek semmi más öröksége és jószága nem volt, mint egy ezüst kelyhe és ostyasütő vasa. A prédikáló székre való fehér szőnyeget néhai Guari Bálintné hagyta testamentum szerint, az oltárra való, kék és vörös pamukkal szőtt abroszt pedig Rusa Andrásné, Meszlényi Ferencné jobbágy asszonya. De a parochiának már volt 31 hold földje és rétje is két táblában, az egyik Szelestei György malomrétje mellett feküdt. A helyes ember egy köböl búzát, a zsellérek felet adtak évenként. A patrónus urak járulékai kimaradtak a jegyzőkönyvből. A stóla annyi, mint másutt, tanítójuk nem volt, csak harangozójuk. 1640-ben a részeges Banszki András volt a guari lelkész (előbb lócsi), aki már Szombathelyen, Sopronban, Pozsonyban és Nyítrán is járt, hogy a barátok vagy papok közé meneküljön. Még egyszer megbocsátottak neki, de 1647. mint vönöcki lelkészt végleg elmozdították. 1646-ban a banovici születésű Hlinka László volt a guari lelkész, kit ez évben a büki zsinaton esperesnek is megválasztottak. Hlinkát 1621, avatták fel s 1628, büki lelkész volt. 1651. Thomanides János volt a guari lelkész. Guari születésű több dunántúli lelkészünk is volt, így az 1632. felavatott Molitoris György, ki a zalamegyei Lenti várában