Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VIII. A hegyháti és rábamenti gyülekezetek Vas megyében.

K. Egerszeget. A kurucvilágban szerepelt Wittnyédy Ferenc egerszegi földesúr. Ennek Rajky Orsolyától született fia volt Wittnyédy János (17Q2—1781), a kiváló műveltségű jogtudós és nagybirtokos, a dunántúli kerület második felügyelője (1753—1781). Az 1753. évi febr. 20-án Wittnyédy János itt vette észre, hogy a hozzá betérő fogaton Ostffy Mihály kerületi felügyelő holtan fekszik. Hegyfalu és Keményegerszeg között a kocsin érte szélütés. Az ősi kastély a szép parkkal legutóbb Kis Gyulának, Kis János püspök unokájának volt a tulajdona. Terestyénfa másik filíájában Rábakövesden szintén nem volt kápolna épület. Itt is úgy fizettek, mint az anyaegyházban. 1642-ben Nagy János volt a terestyénfai lelkész, akinek a patyiak még tartoztak a járandóságával, 1646-ban Szili Ferenc lett ennek az utóda, aki 1635, avattatott fel s 1650—53. Ujkéren lelkészkedett, 1663-ban pedig Szilvágyon volt esperes. 1649-ben Farkas Pál, 1651-ben pedig Nagy Pál volt Terestyénfa lelkésze. A kerületi gyűlés Nagygeresden 1657. úgy határozott a terestyénfai lelkészről, hogy minden harmadik vasárnapon régi szokás szerint Keményegerszegen prédikáljon, de korán végezze ezt, hogy még délelőtt, ha kívántatik, nemzetes és vitézlő Perneszi Ferenc özvegyénél, nemzetes Bakucsa Orsik asszonyunknál is prédikálhasson. Azt is kimondták itt a terestyénfai lelkészről, hogy mikor a hivek nála dolgoznak, nem tartozik őket élelmezni „mert illetlen dolog volna, hogy amit fárául fizetnek, azt ismét a minisztertől megegyék és igyák." (Ker. jkv. 205. 328, 359. 462,) A gyászos évtizedben is volt itt lelkész és tanító. 1680-ban vallják, hogy Izdenczy Mihálynál lakik a lutheránus lelkész, aki ipa házából jár ki mindennap a két Patyra, Bogyoszlóra, Rábakövesdre és egyéb helyekre, nem tartván senkitől semmit. 1681 után ez a gyülekezetünk is feléledt. 1695-ben Asbóth János kemenesalji esperes járt itt egyházlátogatóban, lelkészük 1693. halt meg, tanítójuk pedig Blázi András volt, kit 1697. lelkésznek is felavattattak. 1706-ban Holéczi Ádám volt a tanítójuk s 1725. is még anyaegyház volt.

1 Guar. Régi község a Repce mellett, a Guaryak ősi fészke, akiknek itt és Felsőszelestén voltak birtokaik. A család a Szelesteyekből vált ki. Őseik a Nádasdyaknak állottak szolgálatában és evangélikusok voltak. Guary Miklós például 1631. a nemes1 Eht. Eml. 64. 129. 133. 147. 244. 259. 268. 270. 275. Adattár III. 15. Ker. jkv. 21. 33. Vasm. mon. 51, Payr, Fábri G. 86.