Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VIII. A hegyháti és rábamenti gyülekezetek Vas megyében.

lakba fegyveresen bementek s az éppen hazajövő papot kegyetlenül megverték s mindenéből kifosztva elűzték.

1 Bógötön tehát 1646 óta külön lelkész volt. 1669. jul. 8-án is Fábri György büki lelkész irt Fekete püspöknek a bögöteiek és Péczeli Lénárd összeférhetlen lelkész ügyében. A gyászos évtizedben ís volt lelkész és tanító. Sándor István mondta Bögötön 1680. hogy ők mindenek ellenére is megtartják a prédikátort. 1681 után, úgylátszik, Bögöt filía lett az anyagyülekezet, mert az 1725, évi jegyzékben a bögöti gyülekezet Darásporpác, Pórporpác és Csókakő filiákkal, mint a plébános által elfoglalt említtetik. A kuruc világban 1706. Darásporpácnak Doctoris Mihály volt a tanítója. Bögöte tanítója pedig 1706. Fodor Pál.

2 Felsőpaty. Régi neve már az 1601 évi adójegyzék szerint ís Károly-Paty, de nevezték Nemes-Patynak is. Régi földesurai a Károlyak voltak, kik később Magyargencsre költöztek át. Már a XIV. században volt plébániája. Templomát Kisboldogassszonynak szentelték. Ennek reformációja is bizonyára már a XVI. században történt, 1601-ben evang. lelkésze volt, aki évi 50 dénár adót fizetett. Az iváni 1603. évi zsinat határozata szerint Magyari István főesperes és Cziczak János kerületi jegyző Patyon is egyházlátogatást tartottak. 1616-ban Klaszekovics István püspök látogatta meg a gyülekezetet s ekkor a gyülekezet vagyonáról a következők tettek vallomást: Darás Bálint nemes 79 éves, Tóth János nemes, Györgybiró Miklós, Ördög Simon uram jobbágya, 87 éves, Székes Mihály, Ördög Györgyné jobbágya, és Bogyoszlóról való Pető Deák nemes. Ezek vallását pedig rekognoskálták: Darás János nemes s Patty Gergely, Farkas Mihály, Györgybiró János jobbágyok sat. 1633-ban Kis Bertalan püspök járt Patyon egyházat látogatni, de ebben meggátolta őket „a felfuvalkodás és a hazugság atyjának több vakmerő gonoszsága." A rövid jegyzőkönyv szerint az egyházi javak vizsgálatában nem járhattak el úgy, amint kellett volna „mivel az főnemesek s kiváltképen Megyeri Jakab és Farkas Mihály kezénél találtathattak volna meg (az egyházi javak) nagy része." Az egyházlátogatók tehát az 1616. évi vizitációra hivatkoztak s jegyzőkönyvbe vették azok neveit, kik akkor az egyház javairól vallást tettek. (Adattár VI. 149.) A gyülekezetnek 1628. Némethi János és 1630. Soldos 1 Eht. Eml. 63. 72. 129. 133. 136. 139. 147. 370. Zsilinszky III. 204. Ker. jkv, II. 359. 2 Egyet, levtár la 7, 113. Adattár III. 15. Eht. Eml. 271. 370.