Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VIII. A hegyháti és rábamenti gyülekezetek Vas megyében.

vegyét Küszöghi Miklós, Vásonkői Horváth Zsigmondot Sárga Mátyás, Gersei Peteő György özvegyét Szőrös János; Térjék György, Gutta Imre és más nemesek pedig személyesen voltak jelen. Körmendi János lelkész tanítása felől a hivek mindenben megnyugodtak volna „hanem szívbeli fájdalommal szenvedték, hogy nehéz erkölcsös." Már Acsádon is ilyennek találták a hivek. 1596. aláirta hítvallási könyveinket, de azután a reformátusokkal tartott s majd ismét visszatért. Kis Bertalan püspök meg is intette, hogy kánonszerű büntetéssel fog lakolni, ha meg nem javul. A lelkész is panaszkodott, de nem mindenek felől. Olyan földjeik nem voltak „kiknek fructusa az templom épületire szedetett volna, hanem az kik vágynak, az egyházi emberek táplálására voltak rendeltetve." Harminckét ilyen holdnak kellene lenni, de már nem mind volt meg. A puszta parochiának igen sok földjét számlálják elő, volt pap rétje, pap erdeje is, de nem mondják, hogy ezeket most is a lelkész élvezi-e. Régente a papnak 11 jobbágya volt a templom körül, de ezeknek helyei most puszták. Az elpusztult iskolaháznak most sem fekvését, sem egyéb jószágát nem ismerik. Most nincs iskolaházuk és nincs harangozójuk sem. A papjuk ezekből az adatokból csakugyan „nehéz erkÖlcsűnek" látszik. A 3 filiában Csomaháza (ma puszta), Megyés és Balosay (ma Balozsamegyes) úgy fizették a gabonát és a stólákat, mint a principális farában. Papjukon a papmarasztás idején, úgy látszik, hamar túl is adtak. A következő 1634. évben már Czura István volt a lelkészük. 1646.—51. pedig Lakosi Gergelyt találjuk Rábakovácsin, aki 1622. Bűkön, 1628. Bucsun lelkészkedett, 1646-ban pedig Csénye gondozását is reá bízták. Musay püspök 1661. is az anyagyülekezetek közé sorozza.

1 Peczöl. (Régi forrásokban: Peczel, Petzel és Pechei.) Régi község a Gyöngyös mellett. A középkorban benedekrendi apátság volt itt, mely 1532 előtt a jaáki apátsággal volt egyesítve, de ekkor a törökök elpusztították. A kegyuraságot V. László 1457 Monyorókeréki Ellerbach Bertoldnak ajándékozta s a pusztulás után a peczöli apátság is az Ellerbach s ezek utódja, az Erdődy család birtokába került. Ez utóbbi alapította azután a jelenleg ís meglevő (de talán csak címzetes) és a „Kisasszonyról, az angyalok királynéjáról nevezett" peczöli apátságot. 1633. 1 Eht. Eml. 74. 128. 129. 133. 139. 147. Adattár VI. 146.