Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VIII. A hegyháti és rábamenti gyülekezetek Vas megyében.

Gaál János is, ki 1658. Doroszlón volt lelkész, 1670. koltai lelkésznek mondja magát. S a nagy üldöztetés után is Kolta az anya-, Kopács a leányegyház. 1663-ban a koltaiak új paplakot építettek az elpusztult helyébe s ekkor perük volt a kopácsiakkal és csempeszháziakkal. Az acsádi zsinat határozatából 1663. jún. 4. Szily Ferenc szilvágyi esperes, Balika Benedek váti lelkész, kerületi aljegyző, Kola István rábahidvégi, Péczeli János sennyei és Csernóczi János nádasdi lelkészek táplánfai Cseytei János vármegyei esküdt kíséretében Szentlénárdra jöttek ki hivatalos vizsgálat céljából. A koltaiak azt akarták, hogy a kopácsiak és csempészháziak is segítsenek nekik paplakot építeni. Ezek viszont bebizonyították, hogy hasonló esetben a koltaiak sem segítettek nekik semmit egy kis kertsövényfonáson kívül, amit Verbói Mátyás kedvéért tettek meg szívességből. A bizottság tehát úgy itélt, hogy a kopácsiak nem tartoznak a koltai paróchiát építeni, hanem építsék meg Kopácson a maguk elpusztult paróchiáját, hogy közös lelkészük mind a kettőt használhassa. A lelkész tehát 1663. már Koltán lakott. 1706-ban Osztyánszky Ferenc volt a koltai preceptor. 1714. márc. 27. Hegyfalusy György lelkész Szergényből írta Vidos Jánosnak Koltára, hogy a kemenesalji esperességben 115 anyaés leányegyház van. Az 1725. évi jegyzék szerint is Kolta volt az anyaegyház és Kopács a filia.

1 Sennye. (Ma Nagy-Zsennye.) Rábamenti község, régi gótikus kastéllyal, mely eredetileg (Vasmegye monográfiája szerint 72. és 571. 1.) a templomosok kolostorának készült s a Sennyeyek után a Bezerédyek és Békássyak lakták. Az első Sennyeyek Nádasdy Tamás nádor szolgálatában állottak. Sennyey Ferenc (1549—60) és Sennyey Pál mintjékai, sárvári és kapuvári várkapitányok játszottak nagyobb szerepet. Sennyey Pált Nádasdy huga, Mayláth Istvánné 1550. prókátorának vallotta. Szegedi Fraxinus Gáspár, Nádasdy orvosa a könyveit Sennyey Ferencre bízta s együtt tudósítják a nádort Ferkó fiának állapotáról. Nádasdynét is betegségében Sennyey Anna és Orsola ápolta. Az első Sennyeyek, miként Nádasdyék, protestánsok voltak. Sennyének az 1599. évi adójegyzék szerint evang. lelkésze volt, ki évi 2 forint adót fizetett.

2 A fentebbi Ferenc és Pál után Pongrác és Gáspár testvérek 1 Eht. Eml. 271. 370. Adattár VI. 135. 136. Payr. Magy. Pietisták 9. 1. 2 Nádasdy csal. lev. 148. Szmollényi, A középkori Szeged, 62. 100. 116. 172.