Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VIII. A hegyháti és rábamenti gyülekezetek Vas megyében.

Simája*a István a lelkésze, aki 1732. űzetett el innen s mint magános ember Gércén élt Miskeí Ádám esperes kuriális házában. Mint 3 faluból álló lutheránus eklézsia emlittetík, de nem volt templomuk. Mizdó és Hegyhát-Hodász voltak a filiái. (Eht. Eml. 270. 284. 295. 370.) Szőcze. A nádasdi Darabos család birtoka volt. (In ditione Gener. Dnorum Darabos.) Kis Bertalan püspök 1632. nov. 24. Raphanídes Torma Jánost avatta fel ide lelkésznek. Tanuképen Gróff Balázs mogyorósdi és Bedők András szőcsei hívek jöttek el vele. Mogyorósa tehát Szőcze filiája volt. Musay püspök 1661. anyaegyháznak veszi és Regini Márton répceszentgyörgyi esperes egyházmegyéjéhez sorozza. 1706-ban Horváth András volt a tanítója, 1725-ben Ratkóczi Balázs a lelkésze, akit 1732. elűztek. A templom kulcsát kénytelenek voltak átadni s maga a földesúr fia, Esterházy László vezette be a plebánust. Az emlékirat mint 3 faluból álló lutheránus eklézsiát említi. (Eht. Eml. 73. 148. 284. 370. Ker. jkv. 60). Szentjakab. 1706-ban Szakonyi Horváth György volt a tanítója. 1732-ben puszta volt a templomuk, ezért nem is vehették el. (Eht. Eml. 271. 285.) Magyarósd. 1632-ben mint Szőcze filiája említtetik. Később az üldöztetések idején 1732. kerül ismét szóba. A templomkulcsokat ekkor ők is átadták az alispánnak. Ma Magyarósd szórványhelyei: Szőcze, Viszák, Szentjakab, Rábagyarmat, Háshágy, Vaspör és Egyházasozmánbük. (Ker. jkv. 60. Eht. Eml. 285.) Háshágy és Vaspör. Ez a két zalamegyei község is ehhez az esperességhez volt csatolva. Kis Bertalan püspök 1644. Mesteri Pált avatta fel háshágyi lelkésznek. Háshágy másik lelkésze, Dömötör János pedig 1647. irta alá hitvallási iratainkat. Musay püspök 1661. Háshágyot is az anyagyülekezetek közé sorozza. Vaspörön eklézsiai (,,az kápolnához tartozó") földek voltak már a XVII. században. Az alispán által kiküldött Vaspöri András ezeket 1705-ben „az egyházi urak kezébe assignálta". 1706-ban Csákányi György volt a vaspöri tanító. Lénárt Benedek kemenesalji esperes 1708. tartott itt egyházlátogatást. (Eht. Eml. 82. 148. 270. 275. Ker. jkv. 232.) Monyorókerék. Ez az ősrégi község is, mely jelenleg Körmend szórványhelye, egykor nagyobb szerepet játszott egyházunk történetében. Osi várát az Ellerbach család építtette 1400-ban. (Képe látható Vasmegye mon. 68., 193. és 201. lapjain.) A község főutcáján még fennáll a pellengér, mint a régi