Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VII. A vend gyülekezetek a Széchyek és Batthyányak urodalmaíban.

resztje, ostyasütője és kevés pénze volt, melyről a céhmester számolt. (Eht. Eml. 128.) Kardonfalva. Ez és Gyarmat s a zalamegyei Bagonya és Résznek Musay püspök 1661. évi jegyzéke szerint ekkor szintén anyagyülekezek voltak és Krisán Tamás muraszombati esperességéhez tartoztak. Kardonfalvának már az 1599. és 1601. évi adójegyzékek szerint evang. lelkésze volt. Batthyány Ferenc idejében a reformátusok németujvári esperességéhez tartozott s 1619—1628. Samarjai Máté volt a lelkésze, akit 1625. a részegsége miatt már hivatalvesztéssel is megfenyegettek s ekkor nálunk keresvén hivatalt, 1626. a Concordia könyvét ís aláirta. Kardonfalva 1646-ban Poppel Éva vejének, Csáky Lászlónak volt a birtoka Gyarmattal együtt. Musay ekkor az elfoglalt gyülekezetek közt említi. 1648-ban pedig Lovenyák Mihályt avatta fel Musay kardonfalvai evang. lelkésznek.

1 Rábagyarmat. A Batthyány aknák s majd vejüknek, Csáky Lászlónak birtoka volt. Első ismert nevű lelkésze Jászkay Péter, aki 1618. május 23-án irta alá szimbolikus könyveinkeit, de azután 1620—26. mint a németújvári esperességhez tartozó református lelkész látogatta a református zsinatokat, 1628-ban pedig ismét nálunk volt bogyoszlói lelkész. 1626-ban. a reformátusok Lonchaeus Pált avatták fel gyarmati lelkésznek. Kupay György 1639., Lőrincfi Pál 1646. és Fövenyesy János 1649. már evang. lelkészek voltak a vasmegyei Gyarmaton. Kertész Gergelyt ís 1652. ide avatták fel. A linci békekötés idejében Csáky László innen is elűzte a lelkészt, de Musay 1661. ismét anyagyülekezetnek mondja. Sz. Fekete István püspök 1671. Fábri Mátét Pusztagyarmatra avatta fel. Ez azonban valószínűleg a győrmegyei Gyarmat volt.

2 Bagonya. (Zala megye). 1646-ban Csernyevich (Csernyadics) István volt a lelkésze, kit a büki zsinaton avatott fel Musay püspök s még 1651. is itt lelkészkedett. 1661-ben Bagonya is a muraszombati esperességhez tartozott. (Eht. Eml. 81. 135. Ker. jkv. 360.). Résznek. (Szintén Zala megyében, ma Alsólendva szórványhelye). 1646. a büki zsinaton Borsos Istvánt avatták fel ide lelkésznek. Musay püspök 1661. ezt is a muraszombati esperességhez számította. (Eht. Eml. 81. 135.). 1 Adattár VII. 104. 107. VIÍI. 51. IX. 54, 61. 76. 78. 97. 109. Eht. Eml. 69. 84. 138. 148. Ker. jkv. 307. 2 Adattár VIII. 73. IX. 48. 60. 61. 85. 97. 103. 109 Eht. Eml. 65. 77. 84. 99. 129. 133. 138. 148. Ker. jkv. 167. 325. 363.