Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VII. A vend gyülekezetek a Széchyek és Batthyányak urodalmaíban.

magisztert is, ki Wittenbergből jött, Petáncon vagy Olsnicon akarták alkalmazni, Herberstorf 1601. jún. 14. irja, hogy Walter János lelkész nem Petáncra való. Poppel Lászlónét kérik, hogy vegye magához. „Kár volna, ha a petáncí szószék üresen maradna, mert az ünnepeken Laíbachból és Karinthíából is özönlik a nép, még öregek is jönnek s a lelkész alig győzi őket gyóntatni." Gaepner János lelkész 1603. elején már veszedelemben forog Petáncon s kollegájával Walterrel más helyet kér. A császár parancsolatot küldött Nádasdynak s e miatt eltávolították a petánci kastélyból. Széchyhez, Poppelnéhoz sem mehet, ki saját papját is kénytelen volt elküldeni. Majd Batthyány Ferenctől Szalonakon kértek Walter számára menedékhelyet. Rudolf király 1603. okt. 8. ujabb parancsot küld Nádasdy Tamás és László testvéreknek, hogy a kiűzött lelkészeket be ne fogadják, de most is vannak náluk. 1604. szept. 21-én Kőszegről irt levelében viszont Nádasdy Tamás kéri a stájer rendeket, hogy ajánlják őt a szász választó fejedelemnek arra az esetre, ha el kellene hagyni hazáját, mert már egész birtoka, Ugod, Somlyó, Devecser, Jánosháza és Egervár úgy el van pusztítva, hogy csak a puszta falak állanak, Walther János lelkész is, ki 1583. óta szolgált Stájerországban, Kőszegről 1606. febr. 21. irt levelében kér bizonyítványt a stájer rendektől s úgy látja, hogy a vallásra nézve minden reménység megszűnt. Walthert a kőszegiek rendes rendes lelkészüknek is megválasztották.

1 Mártonhely. (Martyánc.) Virágzó község volt már a XIII. század közepén. Később mint mezőváros (oppidum) említtetik. Érdekes gótikus temploma a szentély déli oldalán levő gót betűs egykorú felirat szerint 1392-ben épült. A szentély ép részén Aquila János híres középkori festő freskói láthatók, akinek Veleméren és Tótlakon vannak még falfestményei. (Vasm. mon. 65. 105. 114. 281.) Martyáncnak is már az 1599. és 1601. évi adójegyzékek szerint evang. lelkésze volt, aki 4 forint 50 dénár évi adót fizetett. Földesurai a Batthyányak voltak, de az ide tartozó sok faluban a Széchyeknek ís voltak birtokaik. A XVI. században a martyánciak is evangélikusok voltak. Mint volt evang. lelkészüket említik 1627-ben Szalaszeghi Jánost és Jagonics Jánost. Ezek még 1612. előtt lelkészkedtek Martyáncon. Brezóc, Lihomér és Strukóc falvakban „egy némí-nemű pápista pap" is szolgált. 1 Loserth i. m. II. 706. 782. III. XLVIII. 196. 265. 268. 336. 296. 373. 392. 411.