Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - V. A Batthyányak urodalmai Vas megyében.

birtokára Michelhausenba s földesurának Puxendorf nevű várában heves vitát kezdett az egyházlátogató Backmeister theol. tanárral. Mint szenvedélyes fláciánus több munkát is irt s összeférhetetlensége miatt Rueber is 1583. elbocsátotta. így került át Ausztriából hazánkba, ahol legelőször Németujvárott tűnik fel. Hogy mikor jött ide, nem tudjuk. De ismerték a kerületben, mert a még külön nem vált protestánsok zsinatán (in synodo nostra), talán az 1587. évi csepregi zsinaton még az evang. Szentgyörgyi Gábor is hallotta Volmar beszédét. Beythe István püspök 1593. szept. 2. irt levelet az érdekében. Szentgyörgyit kéri, hogy Nádasdy urodalmában szerezzen neki lelkészi vagy tanítói állást, ahová már előbb vokácíója is volt; akkor nem ment el, de most ő maga akar eltávozni, mert a nép és az elöljáróság hálátlan. „Kiváló műveltségű férfiú — irja róla Beythe — aki az ifjúságnak is hasznára lehet és a nyelvekben is meglehetősen jártas". Volmar azonban mégis megmaradt a Batthyányak urodalmában, de Németuj várról, úgylátszik, még 1593-ban Szalonakra költözött át s itt halt meg 1595, márc. 12. mint szalonaki német lelkész, íme a magyar kálvinisták mellett még igen heves fláciánus papot is találunk. Kiválóságát a kortársak is elismerték, mert Kanizsai Pálfi János a nagy papok között Volmar halála napját is feljegyezte: „M. Marcus Volmarius, pastor Germanicus ecclesiae Szalonakiensis. Anno 1595. in festő Gregorii".

1 1601-ben a szalonaki lelkész évi adója 2 forint volt. 1612ben a keresztúri Strotsch Mihály itt a német lelkész, aki ágostai hitvallásúnak ismerte el magát és aláirta szimbolikus könyveinket. Ugyanekkor Pathay István volt Szalonakon a magyar lelkész, akit mint ilyent választottak meg Körmenden 1612. jún. 19. az első dunántúli református püspöknek. Püspöki meghivó levelét ís Pathay 1612. okt. 10. még Szalonakról bocsátá ki. Különben ő 1612. és 1613. felváltva, hol Rohoncon, hol Szalonakon tartózkodik a szerint, amint Batthyány Ferencék változtatták lakóhelyüket, mígnem 1613. őszén Veszprémbe költözött.

2 Pathay ösztönzésére Batthyány, a buzgó patrónus, Szenczi Molnár Albert személyében egy németül is tudó kiváló lelkészt akart szerezni németajkú jobbágyai számára. Meghívta tehát levélben és Molnár 1612. nov. 11. a köveskuti zsinaton, ahová 1 Payr, Fláciánus leik. 33. Raupach, Presbyterologia 195. Fabó, Beythe István 54. Adattár IX. 93. 2 Adattár VII. 106. Payr, Eht. Eml. 62. 1. Fabó, Codex Dipl. 60 s köv. Adattár IV. 54. VII. 115. 117.