Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - V. A Batthyányak urodalmai Vas megyében.

Gallér Eszter is, Radmansdorf Károly anyósa. 1640. márc. 2-án a dobraí hívek az ekkori prédikátorról (Neubauer Mártonról) jelentik: „Némelyek az itt való városi uraimék közül azt mondják, hogy lassan prédikál, némelyek pedig azt mondják, hogy gyors az imádkozásban és nem értik meg." 1640. márc. 6-án bizonyos „Paulus K. exul Christí" (talán Pál mester, ki 1635, volt Dobrán), írja neki levélben, hogy különféle helyeken 12 évig élvezte védelmét és támogatását. Most az evang. papokat elűzték (a fia Ádám), tehát becsületes bizonyítványt kér Éva asszonytól, hogy másutt kereshesse meg kenyerét. Dobrán is. bizonyára Poppel Éva halála után szűnt meg az evang. vallásgyakorlat. 1 Dobrához tartoznak': Liba, Malomgödör (Mühlgraben), Tauka, Tótlak (Windisch-Mínihof, temploma török mecset volt, földesurai a Szapáryak voltak), Békató (Krotendorf), Velike (Welthen), Felsőstrázsa (Oberdrossen), Borisfalva (Vanersdorf ?), Szentmátyás, Gyanafalva, Kolch, Rábaszentmárton.

2 Szentgotthárd. Régi cistercita apátság székhelye, melyet III. Béla 1183, alapított, A felette való fővédnökséget Zsigmond királytól a Széchyek szerezték meg, akik azonban felettébb visszaéltek vele. I. Ferdinánd parancsára Széchy István csak 1527. adta ki az apátság javait. (Régebben több falú, Saár, Monyorókerék is ehhez tartozott). De a király 1540. szept. 29. már ismét Széchy Tamásnénak (második férje Thurzó Elek) Ormosdi Székely Magdolnának s leányának Margitnak, Salm Miklós nejének adományozza. 1550-ben Betha János, Miksa király híres természettudósa volt a szentgotthárdi apát, 1556ban pedig a magyar születésű Achácz Miklós (később soproni plebánus). De már a következő évben ismét Széchy Tamás leánya, Margit, limbachi evang. grófné, Salm Miklós gróf neje foglalta el fegyveres erővel s ettől fogva 1675-ig ismét a Széchyek bírták. Pázmány Péter hiában igyekezett azt Poppel Éva kezéből visszaszerezni.

3 A Széchyek már korán elfogadván a reformációt, Szentgotthárdra is bizonyára evang. lelkészt hívtak. Salm Miklós és Széchy Margit már buzgó evangélikusok voltak. Az a Szentgotthárdi Gáspár, aki 1550. nov. 7. mint szántói lelkész ajánlkozik Révay Ferenc nejének Paxy Annának az evangélium hirdetésére, 1 Takáts S. i. m. 26. és 121. Loserth III. 868. 897. 2 Az 1834. 1844. 1853. és 1903. évi Névtárak. 3 Bunyitay, Eht. Eml. III. 492. Vasmegye mon. 282. Pázmány P. levelei,