Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - V. A Batthyányak urodalmai Vas megyében.

zetét szemei előtt forgatván, azért engemet holtomig Nagyságod kegyes uri patrociniumja alatt oltalmazni és táplálni méltó volna." De tudja, hogy őnagyságát „némely fondorlók izgatják." Édesanyjának közbenjárása sem használt semmit. A lelkészeknek ki kellett bujdosniok. Az 1637. évi jországgyülésen már ott szerepelnek a Batthyány által elkövetett sérelmek, melyek szerint 1633 körül foglalta el a Németújvár, Szalonok és Rohonc várakhoz tartozó helységekben a templomokat és iskolákat, a lelkészeket és tanítókat pedig elűzte. Ekkori pozsonyi szerepléséről jegyezte Illésházy Gáspár e szavakat a naplójába ^„Battyáni, aki hitinek sem eleit, sem utolját nem tudja, sok mocskos szókkal illette nyílván az szegén prédikátorokat, mondván hogy kocsissá se fogadja őket, de vala választja."

1 Édesanyja Poppel Éva, ki a Zrinyi árváknak, Miklósnak és Péternek gondját is felvette s ezek részéről sokkal több hálát és tiszteletet tapasztalt, mint a saját fiától, az 1640. év végén halt el. Fia pedig továbbra is a jezsuiták tanácsa szerint üldözte a protestánsokat és támogatta a római egyházat. 1639-ben helyreállította a felsőőrsi prépostságot és áttért papját Lóny Mihályt nevezte ki ide prépostnak. Németujvárott franciskánus zárdát épített. 1644-ben megszerezte a Königsberg családtól a borostyánkői urodalmat. Ebben azonban szerződés szerint tovább is tűrnie kellett az evang. vallásgyakorlatot. Wittnyédy István még 1662. ís azért nem akarja Kőszegről Klesch Dániel esperest elbocsátani, mert „félő, ha elmegyen, megromlanak az Bottyáni jószágában levő ecclesiák." Batthyány Ádám is fiatalon halt meg 1654. márc. 15-én 45 éves korában. Két fia maradt: Kristóf, a hercegi és Pál, a grófi ág alapítója. Neje kilenc évvel később halt el, 1663. évi jan. 9-én. Fiai a borostyánkői urodalomban és a vend gyülekezetekben csak korlátolt vallásszabadságot engedtek az evangélikusoknak.

2 Az 1618. évi református jegyzőkönyv szerint a németújvári esperességhez ekkor Németújvár 3 templomával, Csákány, Szentpéter, Rábaszentmihály, Szentelek, Pusztaszentmihály, Németszentgrót s még a következő német gyülekezetek tartoztak: Szentkút, Szentimre, Szentkereszt, Tsalling (Zahling, Kis1 Takáts S. Zrinyi nev. anyja 125. Velics L. A magyar jezsuiták múltjából II. 70. Thury E. Ehker. Tört. 200. 263. 265. Lampe-Ember 378. Debreczeni kvtár. Hist. Dipl. Appendix 20. Tört. Tár. 1891. 582. 2 Takáts S. Zrinyi nev. anyja 112, Payr Eht. Eml. 235. Hahnekamp í. m. 29. Prot. Szemle 1903. 301.