Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - V. A Batthyányak urodalmai Vas megyében.

vitatták az ellenkezőt. Egyes evangélikus lelkészek a reformátusok türelmetlensége miatt el is jöttek a Batthyányak urodalmából. így például a rothenburgi születésű Horn György magiszter, a későbbi felsőpéterfai és balfi lelkész, akit Sartorius János hernalsi lelkész küldött Batthyánynéhoz és ennek nővéréhez Solms (Salm) grófnéhoz s akit a kálvinisták „mivel nem akarta az ő nótájukat énekelni" (derén Liedlein er nicht singen wollte) fizetésének megvonásával már 1615 előtt elűztek.

1 1617-ben pedig Pathay ref. püspök panaszolja Klaszekovics István evang. püspökhöz írt levelében: „Vannak most is az én inspectiom alatt német papok, kik kegyelmetekkel egy értelemben vannak." Ok ezeket, úgymond, békén megtűrik, nem üldözik, nem tesznek úgy, mint Zvonarics Mihály a bői és szentgyörgyi lelkészekkel. Es szemükre veti Pathay tovább az evangélikusoknak, hogy Macheropaeus István rohonczi horvát papot lövői gyűlésükből kiutasították. Ha pedig együtt voltak, * akkor szenvedélyesen vitatkoztak. így 1623. aug. 24-én ís a szentlőrinci zsinaton Lang Farkas rohonczi, Horning (Henning) Joakim szentgerardí (gerersdorfí, németszentgróti), később kukméri pap és a fiatal Oítho György magiszter, akit most avattak fel Szalonakra, Krisztus testének ubiquitásáról és a manducatio orális tanáról vitatkoztak; mindegyik fél tételeket állított fel s azokat védte. A jegyzőkönyv szerint Ottho és Horning meg is engedték győzetni magukat.

2 Hogy a kálvinisták közé ékelt lutheránusokat megbékítsék, a körmendi zsinaton 1624. máj. 16. Lang Farkas rohonci lelkészt a Rohonc és Szalonak vidékén levő német lelkészek esperesének, Tsangmeíster Márk (Caesarianus) szalonaki lelkészt pedig egyháztanácsos presbyternek választották meg. De ezzel sem tudták őket megnyugtatni. Ok mint ág. hitv. evangélikusok külön akartak válni a református egyházkerülettől. S ezért az elszakadásra gondolva (secessionem a nobis meditantes, mondja a jegyzőkönyv) 1627. máj. 12. a körmendi zsinatra már nem is akartak elmenni, de Batthyány né Poppel Éva elmozdítás terhe alatt parancsolta meg nekik, hogy ott legyenek. A kálvinisták, amint jegyzőkönyvük mondja, kellő udvariassággal fogadták őket, különösen Lángot, Tsangmeistert és Keczius János hidegkúti lelkészt. A vitatételeket önként közölték velük, panaszukat meghallgatták és a megegyezés ügyében Rayki Imrét küldték 1 Adattár VII. 142. Payr S. Sopron eht. 251. 2 Adattár VII. 184. IX. 54. 56. 98.