Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - IV. Pápa, E. Török Bálint városa és a veszprémmegyei egyházak.

rosan Dabronyba költözött át. 1654. pedig Tésen volt. Vöröskőí tési lelkész ellen Musay püspök a felsőszakonyí zsinaton 1654. jun. 9-én súlyos vádakat emelt. Ilyenek, hogy már Szergényben hajdúkkal és katonákkal társalkodott és részegeskedett, idézésre a püspök előtt meg nem jelent, felavatása óta alig kétszer vett részt a zsinatokon, Galli György elmozdított lelkészt, Eöri György szili alesperes vejét a tilalom ellenére egy másik nővel összeeskette ; gyanús személyekkel érintkezett s a barátok közé akart belépni. A vádakat hallgatásával ő maga ís igazaknak ismerte el s ezért hivatalvesztésre ítélték. A következő 1655. évben már Nitriarii Miklóst avatták fel Tésre. 1658-ban a tésíek templomépítésre gyűjtöttek s Musay püspök és az esperesek ajánló levelet adtak számukra. 1661-ben mint anyagyülekezet szerepel Musay jegyzékében.

1 Oskü. Keletkezési évét az 1903. évi Névtár 1672-re teszi. De forrásaink a XVII. században még nem szólanak róla. A falu szélén egy sziklán kerek kápolna épült, mely talán nem is egyházi, hanem inkább védelmi célra szolgált. Csernye. Csak a török kiűzetése után keletkezett tótajku gyülekezet. A falú 1426-ban Bátorkő várának (Pét tájékán) tartozéka volt, melyet Konth Miklós, majd az Ujlakyak bírtak. (Békefi i. m. 256). Súr. Csernyével egy időben és hasonló viszonyok között keletkezett gyülekezetünk. Súr falut 1441. a porvai pálosok (Zircztől északnyugatra) kapták adományul. (Békefi, i. m. 235). Nagyvázsony. A vásonkőí várat (Vason, Vásonkő) 1472, Mátyás király adományozta Kinizsi Pálnak, ki ezt ipával, Adorjáni Magyar Balázzsal birta közösen, A vár tartozékai közt volt 1495. a mai Nagyvázsony, Agyaglik (Pápa mellett), BakonyHerend, Kamond, Kerta, Nagyszőllős s az agyagliki malom a Tapolca folyón. Kinizsi felesége, Magyar Benigna a reneszánsz korának jellemző női alakja. Férjét 1494. elveszítvén, egy év múlva mint 20 éves özvegy Kamiczházai Horváth Márkhoz ment nőül, 1509. pedig már Kereky György volt a harmadik férje. Ez utóbbit bérelt gyilkosokkal ölette meg 1519. Halál lett volna a büntetése, de első férjének barátai megmentették. II. Lajos megkegyelmezett neki, Zápolya azonban mint gyilkostól elvette tőle Vázsonyt és 1527. Mesztegnyei Bodó Ferencnek adományozta. 1 Békefi R. -A balatonmell. egyh. és várak. 84. 190. Thury E. i. m. 235. 293. Eht. Eml. 61. 68. 89. 134. 148. Ker. jkv. 33. 193. 325. 404. 427. 428. 437. Egyet, levtár I. a 24. 50.