Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - IV. Pápa, E. Török Bálint városa és a veszprémmegyei egyházak.

rajok vonatkozó emlékeink, de bizonyos, hogy nem az üldöztetés idején alakultak, hanem már jóval előbb. Az 1629, márc, 17-én tartott körmendi zsinaton a reformátusok, mint az „ellenkezők" vagyis az evangélikusok által elfoglalt gyülekezeteket sorolják fel a következőket: Nagyvázsony, Csurgó, Ugod, Patona, Tés, Bánk, Ság, Fölpéc, Gyömöre, Tét, Mórichida, Vaszar, Dobrony, Kerta, Noszlop, Nempte, Szemenye, Szölcze, Ezek tehát csak átmenetileg voltak a reformátusok birtokában. Eredetileg is az ágostai hitvallást követték és ismét ehhez tértek vissza.

1 Ugod. Földesurai közül Choron János és ennek veje, ifjabb Nádasdy Tamás (Choron Margit férje) buzgó evangélikusok voltak. Ez utóbbi 1604. szept. 21. Kőszegen levén, a stájer evang. rendektől ajánló levelet kért a szász választó fejedelemhez azon esetre, ha a háború miatt el kellene hagynia hazáját, amiként már egész birtoka, Ugod, Somlyó, Devecser, Jánosháza és Egervár úgy el van pusztítva, hogy csak a falak állanak. Egy ideig református lelkészek voltak Ugodon, mert 1629. évi jegyzőkönyvük ezt is azok közt említi, melyeket az ellenkezők (evangélikusok) elfoglaltak. 1630-ban Szentmihályfalvai Miklós volt az evang. lelkész, akit már 1607. május 9-én (Andreades Mihály csepregi rektorral együtt) varsányi lelkésznek avattak fel. Valószínűleg Ugodban is halt meg. Az utóda 1631-ben már Kecskeméti Albert volt, ki mint ugodi lelkész jelent meg jún. 24. a csepregi zsinaton. Ugod ekkor Körösi Imre rábaközi esperes hatósága alá tartozott. 1646-ben Galli György lelkészkedett Ugodon, kit 1642. Szákra avattak fel. Utána Szántói István következett, ki előbb kálvinista lelkész volt, de Bükön 1649. jún. 14. az ágostai hitvallásra tett esküt s az egyházkerület ünnepélyes módon Ugodra küldte ki lelkésznek. 1651-ben már ismét egy áttért kálvinista lelkész, Loosi András került Ugodra. Az egyházkerületnek valami gyanúja lehetett, mert csak feltételesen fogadta be lelkészei közé. Sok is volt ellene a panasz. Paráznasággal vádolták. Hamarosan Simonyiba távozott, hol a vádak ismétlődtek s az egyházkerület 1658. megfosztotta lelkészí hivatalától. 1655-ben Musay püspök Monedula Jánost avatta fel ugodi lelkésznek. Ezzel teljesen megegyezik az evang. Árki István ugodi esküdt 1703. évi vallomása, aki szerint 1655-ben egy Csóka (Monedula) János nevű 1 Thury E. A dtuli ref. ehker. tört. I. 235. 1.